Mostanában egyre gyakrabban hiányzik a blog, és lenne kedvem irogatni. Úgy döntöttem nem fogom vissza magam, itt a folytatááás!!! :-)
Huuhhh hogy mi minden történt, mióta hanyagoltalak kedves naplóm... Az egyik pl épp itt ugrál rajtam! :-))))) Szó szerint! Ő Káposztás Karola Andrea (röviden csak Karó) a nálunk ragadt húsvéti nyúl. :-DD
Az úúúgy volt, hogy egy ismerőstől kaptunk "kölcsön" az ünnepre egy nyuszit, hogy simogathassák a gyerekek és majd visszavisszük ha megunták. Aham. Ha megunták... ja... vagyis soha! Ez a kis répazabáló bogyógyár a fülei köré csavarta a családot és végérvényes helyet harcolt ki magának itthon. :-D Időnként kicakozza az idegeimet, de hosszú távon nem bírok rá haragudni. Jön utánam mindenhová mint egy kiskutyus, bújik hozzám mint egy macska, épp csak nem dorombol. A csúcs az, hogy ha megállok, azonnal elkezd körözni körülöttem. Ez valami nyuszi szokás, mert a kollégám törpenyula is ezt csinálja, szerinte ilyenkor udvarol. Hát nem tudom, vagy a szeretet jele lehet, vagy megjelöl mint tulajdonát. Már olyat is láttam tőle, hogy a Bingo körül keringett. :-)))) A mamlasz kutyámat egyébként sakkban tartja Karó: mikor először találkoztak jól megmorogta, azóta Bingo tudja, hogy ő a főnök. :-DDD És persze a gyerekek teljesen odáig vannak érte, állandóan etetik, simogatják. Zsófi már mondja: "Nuszi eszi jépát! Pajószát isz!" :-D Legjobban Dani ragaszkodik hozzá, imádja mikor odabújik hozzá Karó.
Na és a szürke hétköznapok: Zsófi beteg megint. Újabban a fülével kínlódunk sokat, állandóan begyullad. A doktornéni kilátásba helyezett egy orrmandula kivételt, ha ez nem javul. :-( Ma délután hívtak a bölcsiből, hogy lázas. Lázcsillapító után jobban lett, de estére megint 38,5 és mondogatja, hogy fáj a füle. Szóval holnap jelenésünk van újra a fülészeten. :-(