Hét éves lett az én icipici kisfiam... hihetetlen... még csak nemrég született... :-) Most pedig már mekkora nagyfiú??!! Néztük reggel az ágyában J-vel, kezdenek eltűnni a babás vonásai, már szinte csak a kis szája babás, az arca, alakja pedig kezd nagyfiúsodni. Hjajjj, hamarosan nem fogom tudni már babusgatni :-( Sajnálom, hogy ilyen gyorsan nő, de közben meg csodálatos, ahogyan fejlődik. Szóval nekem semmi se jó :-)))

Hármasban ünnepeltünk, főztem finom vacsorát, volt torta, lego... Daninak igazi meghitt családi szülinapot rendeztünk. Míg főztem odabújt Apa ölébe, olyan aranyosak voltak együtt! Megható volt látni, hogy a számomra két legfontosabb ember mennyire szereti egymást.

Ehhez a dátumhoz egy másik nevezetes esemény is kötődik, mégsem ünnepeltük meg, mindössze csak egy öleléssel. Elmerengtem a 9 évvel ezelőtti október 07-én: ekkor kötöttünk házasságot az aggteleki cseppkőbarlangban. Nagyon boldogok voltunk. Jó lenne, ha újra kezdhetnénk, sok mindent másképp csinálnék. :-(

Ma este végre kibírtuk veszekedés nélkül. Többször is majdnem vitáztunk, de mindketten uralkodtunk magunkon, és végül normális hangnemben sikerült megbeszélnünk a dolgokat. Remélem ennél rosszabb már sosem lesz.