Dani azzal fogadott az óvodában, hogy: "A Mikulás látja, hogy milyen jófiú vagyok!", majd utána óvatosan hozzátette: "Csak kicsit verekedtem..." Hát ha Ő ezt úgy érzi, hogy gyónnia kell, akkor az nem kicsi verekedés lehetett... :-(( Nem tudom mitévő legyek. Egyelőre az oviban nem szóltak, hogy probléma lenne vele, és én is úgy látom, hogy az agressziója nem öltött olyan mértéket, hogy azonnal be kelljen avatkoznom. Csak kérdés, hogy meg kell-e várnom azt, hogy behívjanak az oviba emiatt. Vajon ez nem egy folyamat eleje, amit még időben el kell kapni??? Hagyjam, hogy hátha ahogy jött úgy el is múlik? És ha nem? Akkor elmulasztottam csírájában elfojtani az agresszív viselkedést, amit később sokkal nehezebb lesz helyre tenni. Megpróbálok beszélni erről szakemberrel. :-(

Reggel ráálltam a mérlegre, hetek óta először. Meg voltam győződve róla, hogy híztam vagy 2-3 kilót, ugyanis nagyjából annyit eszem, mint egy 120 kilós kőműves :-) Minimum napi 6-szor, bőségesen... Legnagyobb meglepetésemre nemhogy nem híztam, hanem még fogytam is picit. Pedig szinte állandóan éhes vagyok, és ha nem eszem, szédülök, rosszul vagyok. Ma például hajnali 3-kor ébredtem arra, hogy pokolian éhes vagyok, és nem is tudtam már visszaaludni. Pedig tegnap este (is) kétszer vacsoráztam. Danival mindössze 3 kilót híztam az egész terhesség alatt, de emlékeim szerint nem is ettem ilyen sokat. Kicsit jobban kellene figyelnem az étkezésre, keveset iszom, több zöldséget kellene ennem, és kevesebb édességet.

Valaki, ismeretlenül megmelengette ma a lelkemet. Ezúton is hálás köszönet! :-)