És megtörtént, amitől tartottam... esett kb 3cm hó az éjjel. Ez pont elég volt ahhoz, hogy ma már ne tudjak elmenni dolgozni. Nagy elszántsággal elindultunk reggel Danival, de iszonyatosan csúszott az út, és amikor a második autót láttam az árokba csúszva, akkor Szigetszentmiklós határából visszafordultunk. Bár a munka miatt ez most nem jól jött, mégis nagyon jó napunk volt! :-) Hatalmasat szánkóztunk, hógolyóztunk Danival. Brúnó kutya is húzta a szánkót, Dani nagyon élvezte. :-) Később az utcán játszott a nagyobb gyerekekkel, egy darabig nagyon jól elvoltak, aztán egy kicsit kirekesztették őt, úgyhogy megsértődött és be kellett jönnünk. De akkor már 2 órája kint voltunk, úgyhogy épp ideje volt, mert már kezdtem fázni.

János már megint hozta a szokásos bunkó formáját. Neki kellett volna ma Danit oviba vinnie, de nem jött, nem is szólt, hogy nem tud jönni, és fel sem vette a telefonját reggel. És a nap folyamán később sem jelentkezett. Vagyis ismét szándékosan ki akart cseszni velem. Nem az a baj, ha nem jön, van olyan hogy közbe jön valami, de minimum egy sms, hogy ne várjunk rá, vagy ne számítsak rá. Úgy tűnik saját magán és timikén kívül megszűnt a világ... no felelősség, no kötelesség...