Túl vagyok rajta. Nem fájt jobban,mint egy egyszerű vérvétel. Bár én nem is a fájdalomtól féltem a vizsgálattal kapcsolatban, hanem a lehetséges kockázattól, a vetéléstől. Szerencsére teljesen jól vagyunk, picúrkám sokat boxol azóta is, úgyhogy valószínűleg nem vette zokon a vizsgálatot. :-)

Tegnap este még nekem kellett nyugtatnom Danit, olyan édes volt, elkezdett sírni, hogy nem akarja, hogy megszúrják a pocakom. Inkább vért vegyenek, az nem olyan veszélyes! :-))))) Nem is akartam őt ebbe belevonni, csak mikor telefonálok, kagylózik nagyon, és kiszúrta, hogy mi készül.

Még azt sem mondtam el neki, hogy kistesója lesz. Az egyik fejlesztőpedagógusunk azt javasolta várjak vele addig míg nagy lesz a pocakom, és már ő is érezheti a pici mozgását. Egyet értek vele, mivel ez olyan távoli lenne még neki. Most úgy döntöttem, hogy majd akkor mondom el, ha meglesz a magzatvízvizsgálat eredménye, és mindent rendben találtak, illetve addigra már biztos lesz a neme is. Ez még 1 hónap kb.

A szúrás előtt voltam ultrahangon is. Egészségesnek látta az orvos a babát, azonban egy kis gond is van. A "hivatalos" korához képest 10 nappal kisebbnek találták. A számítógép a baba méretei pl fejkörfogat, combcsont hossz stb alapján saccol egy kort, és ez nálunk az előző uh-n 5 nappal, most 10 nappal kisebb. Azt mondta az orvos, hogy egyelőre ne aggódjak, de erre jobban oda kell figyelni, ezért 3 hét múlva kontroll. Remélem semmi baj nem lesz!!!! Rákérdeztem a nemére, az orvos szerint kislányom lesz! :-DDDD Persze ez még nem biztos, a tuttit majd 1 hónap múlva a genetikai vizsgálat eredménye után tudjuk meg.