Kezdem úgy érezni, hogy valami átok ül rajtunk. Két hét betegszabadság után 3 napot voltunk dolgozni, erre délután már azzal hívnak az oviból, hogy menjek Daniért sürgősen mert lázas és hányt. :-(((( Nekem meg most estére újra fáj a torkom... Szóval rohantam Daniért, irány orvos, gyógyszertár, haza. Még közben hívtam a barátnőmet, hogy hazafelé vegyen nekünk háztartási kekszet, ropit, krumplit, Daninak a diétához. Orvos szerint ez vírus, járvány van. Remek, pláne ha én is elkapom. :-( Szegénykémnek nagyon hullámzó a közérzete, kb két óránként hány, utána megkönnyebbül, egész jól van, majd egy óra múlva kezdődik megint a rosszullét.
Mikor épp jól van, aranyosan játszik, kérdezget a babáról, és tervezget mit fognak majd játszani. El kellett mesélnem, hogyan került a pocakomba, és hogyan fog kijönni onnan. :-) Egyelőre az aggasztja, hogy ha éjszaka sír, akkor nem fog tudni aludni tőle. Illetve azt is kikötötte, hogy ha sír a baba, akkor nekem kell majd énekelnem neki. :-D Nagyon érdekes, hogy nem úgy beszél róla, hogy a "kistestvérem", hanem úgy, hogy "kislányunk". Feltételezem, hogy ez csak véletlen, mégis valahogy sorsszerűnek érzem. Kicsit olyan, mintha tudná, hogy most ő a "férfi" itthon, a "családfő", neki is segítenie kell, és felelőssége lesz.
Más rossz hír is volt ma. Anyukám megcsinálta az adóbevallásomat. Azt hittem én fogok visszakapni pénzt, az alapítványi befizetések miatt. Erre kiderült, hogy a munkahelyem kevesebb adóelőleget vont le, mint kellett volna, plusz adókedvezményt sem tudok érvényesíteni, úgyhogy nemhogy visszakapnék pénzt, hanem még nekem kell befizetni, nem is keveset. :-(((( Csak tudnám, hogy miből????
