Újabb hét kezdődött, megint picivel közelebb kerültünk a nagy találkozáshoz! :-) Kicsit ellentmondásosak az érzéseim a szüléssel kapcsolatban. Nem félek a fájdalomtól, nem erről van szó. Inkább arról, hogy most olyan jó érzés terhesnek lenni, bár néha kellemetlen, de összességében nagyon élvezem. Hiányozni fog. Közben meg úgy várom, hogy mikor vehetem már a kezembe, mikor babázhatok végre... Szeretném már magamhoz ölelni, megpuszilgatni, gyönyörködni benne... Dani is szinte mindennap elmondja, hogy milyen izgatott, és hogy mennyire várja, hogy megszülessen a kistestvére. Kapott ma egy matricás könyvet az emberi testről. (Összegyűlt a 10 pontja.) Persze hogy az első matrica amit beragasztott, az a pici baba volt a mama pocakjában. :-)

Kicsit nyűgös vagyok most, mert rettenetesen fáj a térdem. Egyébként is térdfájós vagyok, nagyon kell vigyáznom, hogy ne terheljem túlzottan, úgyhogy nem újkeletű a probléma. Most valószínűleg azért kezdett el fájni, mert mivel nehezemre esik hajolni a pocakomtól, ezért az utóbbi időben inkább leguggoltam a hajolás helyett. Ráadásul a súlytöbblet sem tesz jót neki, illetve terhesség alatt az ízületek is megváltoznak "fellágyulnak", így készülnek a szülésre, hogy a medence ki tudjon tágulni. Na szóval a lényeg, hogy alig bírok lépcsőzni, vezetni... kínlódok. Egyelőre csak fáslizom, orvosnál nem voltam még. Gondolom erre se nagyon fog tudni semmilyen krémet adni, amit baba mellett lehetne használni. :-((