Újra munka a három napos pihenő után. A reggel nagyon nehezen indult, mint ahogy mostanában minden hétköznap reggel. Továbbra sem teher a munka, szerencsére a főnököm kímélő üzemmódra állított :-) csak az a reggel hatkor ébresztő ne lenne... Képtelen vagyok időben felkelni, képtelen vagyok magamhoz térni, így aztán minden reggel kapkodunk és persze elkésünk. Szegény Danikám issza ennek a levét, mert az én elalvásom miatt őt noszogatom, hogy siessen már. Ő is lassított felvétel reggelente, akár csak az anyja. :-DD

Picurkámmal beléptünk a 28. hétbe. Már három hónap sincsen hátra. És dolgozni is már csak legfeljebb nyolc hetet fogok, persze csak ha minden rendben lesz továbbra is. Vészesen rohan az idő... most már tényleg itt az ideje, hogy elrendezzem a gyerekszobát, előkészítsek mindent, hiszen hétről-hétre egyre nehezebb lesz.

Nem akarom elkiabálni, de vannak fejlemények iskola ügyben. :-) Egyelőre még persze semmi sem biztos, ezért nem írok róla, de remélem holnap már csupa jó hírekről számolhatok be! Ránk férne egy kis szerencse is most, úgyhogy szorítsatok Daniért! :-D