A technika ördöge rendesen szórakozik velem. Pár napja a számítógépem romlott el, tegnap pedig nem volt net. Kétféle kapcsolaton keresztül is tudok internetezni, tegnap este egyik sem működött. :-( Legalább egyszer korán lefeküdtem. :-)

Péntek reggel felhívtam Jánost, hogy elmondjam neki a szitut, amit írtam is az utolsó posztban a szombati láthatással kapcsolatban. Legnagyobb megdöbbenésemre azonnal azt válaszolta, hogy oké, akkor elviszem ma délután (mármint pénteken). Annyira megdöbbentem a válaszán, hogy hirtelen meg se tudtam szólalni, pedig ez nem jellemző rám. :-)))) Már vártam a szokásos bunkó stílust, de legalábbis annyit, hogy csakazértis szombaton akarja elvinni. Nem is értem mi történt vele... :-o

Este aztán sírva hozta haza Danit. Nem Jánossal volt a gond, hanem a buborékfújóval nem boldogult Dani, ezért volt elkeseredve. De azért az sokat mond, hogy nem sikerült megnyugtatnia a gyereket. Én aztán kb 2 perc alatt megvigasztaltam, elmentünk pitypangot fújni :-) és később már jókedve volt egész este.

Ma egész nap csavarogtunk Danival. Reggel kimentünk a kutyasuliba, ahová régen jártam Brúnóval. Nem emlékszem mennyit írtam erről régebben, úgyhogy lehet hogy ez nem újdonság. Brúnó 2 éves koráig, kb addig míg János el nem költözött, én igen aktívan képeztem és jártam a kutyával suliba. Versenyeztünk, vizsgáztunk is nagyon sokat. Sőt még vadászni is jártunk! Miután egyedül maradtunk sem időm sem pénzem nem volt a folytatáshoz, ezért abbahagytam. Hosszú idő után először mentünk ki, most is csak a társaság kedvéért. Meglepődve tapasztaltam, hogy azért Brúnó sok mindenre emlékszik még. Ha nem is olyan, mintha abba sem hagytuk volna, de azért nem lenne reménytelen újrakezdeni. Sajnos a feltételes mód marad... :-(

A délutánt pedig a Duna parton töltöttük. Ez volt az a program, amiért Dani régóta nyúz, hogy menjünk el horgászni. Erről biztosan nem írtam még, hogy én nagy horgász családból származom, ifjú koromban rengeteget horgásztam, sőt még versenyeztem is. Mivel Jánost ez sosem érdekelte, nekem meg egyedül nem volt kedvem, így mostanra már csak évi néhány alkalommal jutok halak közelébe, vagy apukámmal, vagy most már Danival. Jól sikerült a horgászat, bár kevesebb halat fogtunk, mint amire számítottam. Dani szerencsére nem volt elégedetlen, és jól érezte magát. Még egyedül, a segítségem nélkül is sikerült két halat fognia! Brúnó közben meg hol a kacsákat hajkurászta, hol meg az apróhalat követelte, amit fogtunk. :-) Nagyon szereti a nyers halat!