Megvolt az ünnepség az oviban, tündériek voltak a gyerekek!  Szerencsére kibírtam, és nem bőgtem tele húsz zsepit. :-) Itthon meghatóbb volt a pillanat, mint ott a sok gyerek és szülő között. De így is nagyon szép volt. Megint meg kellett állapítanom, hogy Dani az egyik legügyesebb és legfegyelmezettebb gyerkőc a csoportban. Dagadtam a büszkeségtől! :-D Ezt a fotót még az ünnepség előtt az udvaron lőttem, nem bírtam ki, hogy ne tegyem ki!

Eljött a 35. hét. Most már nagyon terhes vagyok. Picúrkám vígan ficánkol továbbra is, csak tudnám, hogy van helye ennyi mozgáshoz. Én most a gyomorégéssel küzdök nagyon. :-( Hiába szedek savcsökkentőt, nem nagyon használ. Az éjszakáim, mikor vízszintesben vagyok, borzalmasak emiatt. Múlt éjjel is hajnal 3-tól nem aludtam, mert úgy éreztem mintha savval lenne tele a gyomrom.

Még három nap van hátra a munkahelyemen. Nehezemre esik már a bejárás és a munka, mégis úgy érzem, hogy hiányozni fog. Egyelőre el sem tudom képzelni, milyen lesz nem dolgozni. Tudom, hogy nem fogok itthon unatkozni, mégis nagy űr lesz az életemben jövő héttől.