Úgy érzem, most már a "végső stádiumhoz" értünk. Nagyon nehezen viseltem a mai napot, pedig nem volt megerőltető, és még aludtam is napközben. Estére már nagyon sokszor bekeményedett a pocakom, és fájt is, de ezek még nem "azok" a fájások. Közben meg a kiscsaj iszonyúan rúgkapál odabent, amitől már néha úgy érzem szétszakadok.
Délután az iskolában voltunk Danival, először foglalkozáson, utána szülői értekezleten. Uh, hogy mennyi mindent be kell szerezni a sulikezdésre?!?! Egy oldalnyi listát kaptunk, amin 3 oszlopban vannak felsorolva a füzetek-kellékek-egyebek. A feléről kb azt sem tudom micsoda pontosan. Remélem a papírboltban tudni fogják! :-) De ez még csak az egyik része. Válasszunk 10 féle fakultációból meg 20 féle szakkörből, hogy ezekből hányra és melyikekre akar járni a gyerek. És akkor a napirend, az étkezés, a könyvek... stb. Jajjj de más világ ez, mint az ovi...
Ma János felhívta Danit. Február 22-e óta óta először. Több mint 3 hónap kellett hozzá.