Picit jobban vagyok ma már. De legalábbis nem rosszabbul, és ez remélhetőleg azt jelenti, hogy kifelé lábalok. Most már nem fáj a légcsövem, cserébe viszont csúnyán köhögök, ami ha szakad fel, olyan mintha kést szúrnának a tüdőmbe. :-(
Voltam ma ctg-n, rendes volt az orvosom, felhívtam előtte hogy beteg vagyok, és így most nem kellett olyan sokat várnom mint máskor, hanem soron kívül behívott. Utálom ezt a ctg-s vizsgálatot, nem is nagyon értem hogy miért van erre szükség. A magzatmozgást számolni otthon is lehet, a baba szívhangját másodpercek alatt lehet ellenőrizni, nem kell ehhez 20-30 percet a géphez szíjazva tölteni. És persze, hogy az én lányom mindig ekkor alszik a legjobbakat, sztem direkt altatja, hogy a saját szívhangját hallja... ilyenkor pedig meg kell ismételni, elküldenek sétálni, csokit enni, kólát inni, majd újra elölről... közben hol a doki, hol a nővér, hol én felváltva bökdössük a pocakomat, hogy felébresszük a kisasszonyt. Ráadásul mostantól heti kétszer kell menni, eddig csak kedden, most már csütörtökön is. Ahelyett, hogy hagynának nyugodtan pihenni és terhesnek lenni. Na most jól megmondtam... :-)))
János ma megint telefonált Daninak. Nem tudom mi történhetett. Lehet hogy ő már megkapta az értesítést a bíróságról, a következő tárgyalás időpontjáról, és ezért teper most? Tudom rosszindulatú vagyok, csak ha hónapokig nem érdekelte a gyereke, furcsa lenne hogy most meg hirtelen feltámadt benne az apa. Már előre kíváncsi vagyok, hogy milyen kibúvót fog keresni, hogy a kicsi megszületése után ne kelljen fizetnie. Négyszemközt ugyanis még az elején közölte, hogy egy árva fillért nem fog a babának fizetni, inkább kimegy külföldre.
