Végre látszik a fény az alagút végén... Az orvosom kimondta a várva várt szavakat: hétfőn megindítjuk a szülést!!! Persze addig is mennem kell mindennap ctg-re, és szombaton a magzatvizet is ellenőrzi. Azt is mondta, hogy elképzelhető, hogy holnap, azaz szombaton befektet, ezt a vizsgálat eredményétől teszi függővé. Ennek azért nem örülök, mert nem szeretnék befeküdni csak úgy, "dísznek" a kórházba. Ha már bemegyek, akkor szüljünk is. Itthon se tudok mit kezdeni magammal, hát még a kórházban, ha amúgy semmi bajom nincs. Ha meg a baba miatt aggódik, akkor úgyis azonnal megindítja. Szóval a lényeg, hogy legkésőbb hétfőn szülünk, már csak a hétvégét kell kibírnom, és végre babázhatok! :-D

Danikám továbbra is türelmetlen, kérdezgeti a telefonban, hogy megszületett-e már a kistestvére. Annak örülök, hogy jól érzi magát, mindig jókedvű a telefonban, és meséli miket csinálnak a mamáékkal. Anyuék meg dícsérgetik, hogy milyen szófogadó, aranyos, sokat és mindent megeszik... és sokat emleget engem. Nagyon hiányzik a kis drágám. :-( Na de pár nap múlva már itthon leszünk mindannyian... :-)))