Elkezdődött a suli!!! Jujjj de nagyon izgultam, és majd megszakadt a szívem, amikor első nap otthagytam őt az iskolában. Szegénykém olyan kis elveszett volt abban a nagy ismeretlen iskolában... :-(

Reggel nagyon korán keltünk, sőt inkább k... korán. :-D Féltem a hatalmas dugótól, és hogy pont első nap fogunk majd elkésni. Nah mondanom sem kell, dugó sehol negyed 8-kor mi voltunk az elsők. Így legalább Dani választhatott padot magának. Rutinosan leghátul az ablak mellett a sarokban, mintha tudná, hogy ott lehet a legjobban puskázni! :-DDD

Volt egy kis játék, közben többször megkérdezte, hogy "Ugye jössz értem?" aztán tanévnyitó. Majd el kellett búcsúznunk egymástól. Elmorzsolt egy könnycseppet (én is) és elkezdődött. Ma még ebéd után mehettem érte (holnaptól csak délután), de így is agyon aggódtam magam, hogyan sikerül az első nap. Úgy szeretném, hogy jól érezze magát, és szívesen járjon suliba.

És azt hiszem sikerült! :-) A tanító néni nagyon megdícsérte mennyire ügyes volt, és ő is lelkesen mesélt az első napról. Van egy kisfiú az osztályban akinek el van törve a keze, és Dani kérés nélkül segített neki, amikor látta, hogy nem tudja betolni a széket. Édes kis drágám... :-)) A sok új élménytől úgy elfáradt, hogy délután elaludt a kocsiban, pedig ilyen már nem is emlékszem mikor történt utoljára!