Huuhhh majd szétrobbanok, nagyon dühös vagyok. Levelet írt János. Annak ellenére, hogy nem jött el a hétvégén, még engem osztott ki, hogy ellene nevelem Danit és megint jött a különbenisapáraszükségevan szöveg. Persze hogy, csak nem mindegy hogyan. Na jó ebbe most nem megyek bele megint.

Mégsem ez dühített fel ennyire, hanem az, hogy kitalálta, hogy pénteken ő akar menni Daniért az iskolába. Ez kész…. Nem is értem ezt hogyan gondolta. Nyilván az a célja, hogy engem kiiktasson, ne legyek ott amikor találkozik Danival, és persze ne legyen lehetősége nemet mondani. Kvázi sarokba szorítja a gyereket. Bele sem akarok gondolni, mit érezne Dani, ha azt kéne mérlegelnie, hogy elmenjen Jánossal vagy ott marad az iskolában… miközben mindennap megígérteti velem, hogy vigyázni fogok rá és nem veszítem el.

Nem akarom ennek kitenni Danit, viszont egyelőre tanácstalan vagyok. Sajnos jogilag megteheti, megakadályozni nem tudom, észérvekre pedig már rég nem hallgat János. Esetleg odamehetek én is, akkor viszont rohanni fog a gyámhatóságra, hogy megakadályoztam a láthatásban.