János elment ma az iskolába, hogy beszéljen az igazgatónővel. Nagyon ideges voltam emiatt. Bár alapvetően bízok O néniben, mégis féltem, hogy esetleg még rosszabb irányba fogja elvinni a dolgokat ez a beszélgetés. Illetve azt is tudom, hogy János elő tudja kapni a leglehengerlőbb stílusát, ha kell, és el tudja adni, hogy ő mennyi mindent megtesz, de én megakadályozom...stb. Vagy esetleg János úgy gondolja, hogy az igazgatónő az én kérésemre próbálja lebeszélni őt arról, hogy odamenjen Daniért, és akár ezt a bíróságon/gyámhatóságon felhasználja.

Szerencsére O néni átlátott rajta, kedvenc mondatom tőle: "idejött a makulátlan ingében és a rózsaszín pulóverében" :-DDDD tipikus tényleg... :-D. Szóval állítólag belátta, hogy ez nagyon nem jó ötlet, nem fog holnap Daniért az iskolába menni. És máskor sem, legalábbis egyelőre. Azt azért elmondta természetesen, hogy mindennek én vagyok az oka, mint ahogy várható is volt. Dani negyedéves értékelését pedig könnyes szemmel olvasta. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ ettől azért kinyílik a bicska a zsebemben. A bíróságon nagy mellénnyel harcol azért, hogy Dani inkább az ingyenes önkormányzati kisegítő osztályba járjon, nem fizeti nemhogy a sulinak, de még a külön terápiáknak sem a felét... aztán pedig meghatódik, és büszke a kisfiára hogy az milyen ügyesokos. Broáááá.... :-((((

O néni azt javasolta neki, hogy írjon rendszeresen mailt Daninak, amit itthon majd elolvasunk. Szkeptikus vagyok, fog-e vajon működni. Fog-e János tényleg minden héten írni, illetve Dani hajlandó lesz-e elolvasni. Meglátjuk.