Daninak rettenetesen nyűgös napja volt. Folytatódott a hétvégi hangulat, majd rátett egy nagy lapáttal, hogy bábszínházban voltak ma a sulival. Úgy volt, hogy csak kedden mennek, de valami technikai baki miatt mégis hétfő lett belőle. Hogy odaérjenek kapkodniuk kellett, Dani pedig nem bírja az ilyen hirtelen programváltozásokat. A bábszínházban pedig sötét volt, amitől meg retteg. :-( Így aztán nem is csoda, hogy hívtak délután a suliból, hogy menjek érte hamarabb, mert nem akar menni úszni.

János előállt egy kompromisszumos javaslattal. Az apasági vizsgálatot peren kívül akarja megcsináltatni - ez nem újdonság, csakhogy most felajánlotta, hogy kifizeti Dani 1 havi tandíját és aláírja a szocpolos papírokat, ha belemegyek. Váááóóó. Gáláns ajánlat. Na nézzük csak:
1. Eddig 4 havi tandíj felével felével tartozik, plusz az egyéb fejlesztések költségei, arról a nevetséges gyerektartásról amit fizet nem is beszélve. Tehát az 1 havi tandíj röhejes összeg ezekhez képest.
2. A szocpolos papírokat kizárólag bosszúból nem írta alá, hogy megnehezítse az életünket.
3. Mindketten tudjuk, hogy ő az apja Zsófinak, szóval ez csak színjáték, valószínűleg a barátnőjének. Ahhoz meg elég drága műsor.
4. A bíróság (remélem) hamarosan döntést hoz a gyerektartás összegéről, ami valószínűleg több lesz, mint amit most ad, úgyhogy nemsokára úgyis fizetnie kell.

De nem érdekel most már, belemegyek a vizsgálatba, nincs kedvem harcolni vele.