Nem ez a Karácsony lesz az, amire majd egyszer szívesen gondolok vissza. :-( Egyáltalán nem a szeretetről, békéssegről és pláne nem pihenésről szólt. Családi körben töltöttük, de nem éreztük jól magunkat, feszült volt mindenki. Ráadásul még jobban betegek lettek a gyerekek. Dani és Zsófi is belázasodtak, napi többször kellett lázcsillapítót adnom nekik. Az egyetlen jó dolog az öröm volt Dani arcán, mikor az ajándékokat bontogatta. :-) Zsófika persze nem fogott fel semmit az egészből, de azért szemmel láthatólag jól érezte magát az új hintájában. :-)
Az i-re a pontot az tette fel, hogy úgy tűnik hirtelen nagyon kevés lett a tejem, egyik napról a másikra. De még ez sem lenne tragédia, ha Zsófi eszegetne vagy legalább inna valamit. Sajnos azonban semmit nem fogad el sem cumisüvegből, sem pohárból, sem kanállal... :-(((( Kínomban már próbáltam lefejni egy kis tejet és cumisüvegből odaadni neki, hogy szokja az üveget, így sem akarta meginni. Kizárólag a cicihez ragaszkodik, lelkesen szopizza a majdnem semmit. Azért gondolom, hogy kevés a tejem, mert alig pisis a pelusa, és nem kakilt már két napja. Fejtem is, és kb 1 órával szoptatás után még 10ml-t se sikerült fejnem. Kétségbe vagyok esve, nem tudom mi lesz így. Holnap elmegyünk az orvoshoz, de hiába ír fel tápszert, nem tudom megetetni üvegből. :-( Ha az anyatej nem kellett neki a tápszer sem fog.
János nem jelentkezett egész Karácsony alatt. Most későn este írt egy mailt, hogy holnap át akar jönni odaadni Dani ajándékát, meg elvinné szánkózni. Kizárólag Danit említette, pedig most már biztosan tudja, hogy két gyereke van. :-( Ez a csöpp kislány annyit sem érdemel, hogy valami apróságot vegyen neki Karácsonyra...
