Zsofkának furcsa napja volt, nem találok rá igazán jó szót. Először is: szerencsére nem kapta el a hasmenős vírust. Doktornénink szerint néhány óra a lappangása, és most már 1,5 napja jól van Dani. Hurrá!!! Na szóval, reggel 9-kor kelt, este 9-kor fektettem le, és a kettő között mindössze egyszer félórát aludt. Illetve a szoptatások alatt pár perceket. Úgyhogy úgy telt a napunk, hogy percenként váltakozva hol jókedvűen nevetgélt, hol álmosan nyüszizett és dörzsölgette a szemét. Szemmel láthatóan fáradt volt, de nem tudott elaludni, pedig minden eszközt bevetettem.

Érdekes, hogy a babáknak meg kell tanulniuk elaludni. Emlékszem Danival is voltak hasonló gondok, kb 7-8 hónapos kora körül. Fáradt volt, de le nem csukta volna a szemét, csak nyűglődött. Ma ugyanezt csinálta Zsófi is. Nekünk annyira természetes, hogyha aludni akarunk lecsukjuk a szemünket, nekik erre rá kell jönniük. Addig viszont jó pár nyűgös napon túl kell esnünk.

Újrakezdtem a kóstolgatást Zsófival. Védőnő azt mondta, hogy amíg beteg, ne erőltessem, de most már jól van. Az egyszer már bevált sütőtököt vetettem be. És iiiiiigen most is bejött!!! Evés terén is van mit tanulnia drága kincsemnek. :-) Például, hogy ki kell nyitni a száját. :-))) Látszott, hogy nem azért nem nyitja ki mert nem kér, hanem mert nem érti hogy mit kellene csinálnia. Ezért minden kanálnál meg kellett nevettetnem, és zsupsz... Ekkor jött a következő probléma: nem tudja hogyan kell mozgatnia a nyelvét ahhoz, hogy a pempő ne kifelé, hanem befelé mozduljon. :-) Jókedvűen mosolyogva túrta ki a szájából a kaját. :-) Merthogy szopizásnál előre kell nyújtania a nyelvét, ez azonban kanalas evésnél nem túl hatékony módszer. Na de gyakorlat teszi a mestert, majdcsak bele fog jönni!