Jánossal találkoztam ma délelőtt. Az ingóságokra vonatkozó vagyonmérleget beszéltük át, hááát érdekes volt. Nem akarok erről többet elárulni, mert attól tartok ellenem fordíthatja ha leírom a véleményemet. :-(

Zsófira addig a barátnőm vigyázott. Teljesen odáig van a kiscsajért, de ahogy elnézem nem viszonzatlan a szerelem. :-D Mesélte, hogy amikor leültek enni és Zsófi meglátta a sütőtökös üveget, majd kiugrott a harisnyájából örömében. :-DDDD És tényleg... én is ezt tapasztaltam este! Beültettem a székbe, előkészültem és mikor meglátta a kezemben a bébiételes üveget kézzel-lábbal kapkodott utána és közben tátogott. :-DDDD Annyira mókás volt, hogy pár percig a röhögéstől nem tudtam elkezdeni etetni...

Daniék újabb matekdogát írtak kedden a suliban, ma lett meg az eredmény: 98%-os!!!! Nagyon örülök neki, valószínűleg megint csak egy hibája volt, bár nem láttam még a dolgozatot. Szegénykém viszont nagyon elkeseredett, ő 100%-os dolgozatot szeretett volna írni, és eléggé kiborult ezen. :-( Hazafelé a kocsiban azt kérdezgette, hogy mikor írnak megint dolgozatot, mert szeretne hibátlant írni. Drága kis maximalistám... :-)

-------------

Upsz. A poszt megírása után rákerestem kíváncsiságból a maximalista szó jelentésére. Ezt találtam:

http://www.rezgesero.hu/rdekessgek/cdre1sok.html

A gáz, hogy szinte tökéletesen magamra ismertem. Persze mindig is tudtam, hogy maximalista vagyok, nem betegesen azért, de letagadhatatlanul. Viszont ezt alapvetően pozitív tulajdonságnak gondoltam, miért is baj az, ha nagy követelményeket állítok magam elé? Ezt az oldalt elolvasva azonban, azt hiszem ezt nagyon rosszul gondoltam...