Nagyon szenvedünk Zsófi fogacskáival. Annyit javult a helyzet, hogy most már a szopizás érdekli, de a cicin kívül sem enni sem inni semmit nem akart egész nap. Ha a kanalat meglátja azonnal szorítja össze a csöpp kis száját és elfordítja a fejét. Amúgy tök vicces :-) csak mégse az. Kínomban felhívtam a védőnőt, azt javasolta mutassam meg a doktornéninek. Megtörtént, egészséges mint a makk, legyek türelemmel. Vele vagyok...

Este aztán mégiscsak sikerült némi kaját belebohóckodni Zsófiba, hála Daninak. Ez úgy történt, hogy a bátyus bohóckodott, de nem ám kicsit, ugrabugrált, táncolt, visongott... a hugi meg ezen annyira elámult, hogy elfelejtette becsukni a száját :-)) én meg gyorsan belelapátoltam egy üveg sütőtököt.

János írt ma mailt. Kivételesen pozitív a dolog. A minap a Decathlonban jártunk a barátnőmmel és a kisfiával nézelődni, illetve a gyerekek imádnak ott játszani, kipróbálni a sporteszközöket. Dani beleszeretett egy bicajba, és hát szó se róla, nagyon kéne neki egy új, mert a régi már tavaly nyáron is kicsi volt. Így hát lefotóztam és elküldtem Jánosnak, hogy kifizeti-e a felét? Legnagyobb megdöbbenésemre azt írta, hogy igen. Na persze nem csak úúúgy, nekem nem ad pénzt. Oda akar jönni, Danival beszélni, és majd a kasszánál odaadja. Alapvetően persze ez érthető, csak attól félek, hogy Dani nem fog belemenni.