Azt hiszem Zsófi születése óta ez volt a legrázósabb napunk. Mármint Zsófi szempontjából értettem. Ilyen nyűgös hisztis még sosem volt. :-(( Egész nap úton voltunk, ráncigáltam magammal mindenhová, nem tudott elaludni sem a babakocsiban, sem a kocsiban sem az ölemben. Nem akart enni, sem inni, még a cici se kellett neki... Majd felborult a fáradtságtól, de le nem csukta volna a szemét, csak nyűglődött. Egyszerűen nem értem, mintha betegség bujkálna benne, vagy front, vagy megint a foga???? Este aztán Dani is levágott egy laza félórás bömbölős hisztit, ezzel lenullázva a maradék energiámat is. Ma már semmi másra nem vágyom csak a pihepuha ágyikómra és csendre reggelig.
De még előtte két dolgot feltétlenül le kell írnom: az első, hogy annyira büszke vagyok Danira, mint még soha! A hétfőn írt magyar dolgozata csillagos ötös lett! 63 pontból 64-et ért el :-) mert a szép külalakért még plusz pontot is kapott, azon túl, hogy hibátlan lett. Könnyes szemmel nézegettem a dolgozatát...
A másik, hogy fogorvosnál voltunk ma. Ez a sztori már több mint két héttel ezelőtt kezdődött. Egyik reggel Dani arra panaszkodott, hogy nagyon fáj a foga. Sajnos tudom, hogy rosszak a fogai, de nem engedte hogy kifúrja a doktornéni, ezért előjegyzésbe vették egy altatásos fogkezelésre. Erre hónapokat kell várni, nagyon hosszú a várólista az ő foga pedig közben elkezdett fájni. Naszóval elvittem suliba, de egy óra múlva már hívtak, hogy menjek érte, mert nagyon fáj neki. Nem volt mese, el kellett vinnem a fogorvoshoz, hogy megcsinálják. Szerintem én jobban féltem, mint ő. :-)) Aztán végül hősként tűrte, hogy kifúrják és betömjék a fogát! :-))) Úgy volt hogy heppiend, de aztán másnap újra elkezdett fájni neki, kiderült, hogy valószínűleg eredetileg a másik fájt, nem az amit betömtek. Úgyhogy másnap megint fúrás-tömés, és megint hősként viselte a megpróbáltatást. És ezután tényleg elmúlt a fogfájása, bár nem azonnal, még néhány napig panaszkodott, hogy érzékeny, de most már kopp-kopp rendben van.
Na de ezen felbuzdulva, hogy elviselte a kezelést, arra jutottunk a doktornénivel, hogy felesleges az altatás, tegyük rendbe a fogait szép sorjában. Így történt, hogy ma betömték a harmadik rossz fogát is, de sajnos még mindig nincs vége. :-(
