Szégyellem nagyon, de a tegnapi post kimaradt. :-) Egy régi barátnőm volt nálunk vendégségben, és hajnali 1-ig beszélgettünk, utána gyakorlatilag beájultam az ágyba. Már kb 2 éve nem találkoztunk, volt mit megbeszélnünk. Egyikünk élete sem abban az irányban halad, amiről álmodoztunk... :-(

Próbálom kipihenni magam ezen a hosszú hétvégén, és annyit aludni, amennyit csak az időm engedi. Kezdődnek a kellemetlen a tünetek, nehezemre esik a mindennapi dolgokat is elvégezni. De nem vagyok elkeseredve, mert tudom, hogy ez így rendben van, természetes velejárója ennek az időszaknak. Robbanásszerűen fejlődik a picúrka, és tőlem veszi el az energiát ehhez. :-) Néhány hét, és utána újra könnyebb lesz majd.

Danika egészen jól viseli, hogy ilyen sokat pihenek. Próbálok azért minél többet foglalkozni vele, és inkább a háztartást hanyagolom. A porszívózás és a vasalás megvár! :-D

Ma éjjel 1 órával többet aludhatunk. Soha jobbkor!!!