Több mint 2 hónap után először elmentünk kutyaiskolába. Brúnó teljesítménye katasztrófális volt. :-( Annyira akart, hogy nem figyelt kellőképpen, és össze vissza csinált mindent ami eszébe jutott... A túlzott ugribugrisága mindig is megvolt, ezzel régen is küzdöttem, de ma ez teljesen ellehetetlenítette a munkát.

Danit is elvittem magammal, kicsit féltem, hogy unatkozni fog, vagy félni a sok kutyától, de szerencsére semmi gond nem volt. Ügyesen feltalálta magát, figyelte a kutyusokat, a végén pedig már etette is őket jutalomfalatokkal, úh egy falka kutya követte mindenhová :-D. Egyre okosabb nagyfiú a drágám, büszke vagyok rá!

J nem jelentkezett, ezt nem is bánom. Az utóbbi napokban kizárólag veszekedni tudtunk, ez pedig a legkevésbé sem hiányzik. Úgy látom Daninak sem hiányzik az apja, ha nem látja soha nem emlegeti. Persze ha találkoznak örül neki, de ha nem, akkor sincs baj. Remekül elvagyunk így hármasban... és majd nemsokára négyesben :-D.