A tegnapi poszt megint kimaradt, de van felmentésem. :-) Nyár óta először volt egy olyan estém, amikor "szabadnapos" voltam, és elmehettem moziba a barátaimmal! Az oviban tavaszi szünet van, és apukám vigyázott Danira. Kicsit felemás érzés volt este otthagyni őt. Már nagyon vágytam egy kis kikapcsolódásra, mivel több mint fél éve nem volt rá lehetőségem., mióta János elment egyetlen estét sem töltöttem a gyerek nélkül. Ez nem panaszkodás, mert szeretek vele lenni. Viszont csak tegnap este döbbentem rá, hogy ez Dani számára mit jelentett, ugyanis mikor elbúcsúztam tőle, elkezdett pityeregni. Ilyet régebben soha nem tett! Mikor János itthon volt, rendszeresen előfordult, hogy barátokkal töltöttem egy-egy estét, apa úgyszintén, de ő ebből soha nem csinált problémát. Azt észrevettem, hogy nagyon anyás lett, sokkal jobban ragaszkodik hozzám az utóbbi időben, de ezt nem gondoltam volna. Talán attól fél, hogy Apa után én is eltűnök??? Úgyhogy nem is igazán éreztem jól magam, és alig vártam, hogy hazaérjek, és mellette legyek. :-(
Picúrkámmal voltunk orvosnál, aki megerősítette, hogy tényleg jól vagyunk. :-) Sőt... pár hete még aggódtam amiatt, hogy 12 nappal kisebb, mint a számítógépek szerint kellene, és erre jött a meglepetés: most már nagyobb 3 nappal! :-))) Behozta a lemaradást a kiscsaj! A körülbelüli súlya pedig 1540g. De hogy azért legyen min izgulni tovább, megfordult a drága. Az eddigi fejfekvéses pózt megunta, és a popsiján ücsörög. Szóval most meg kell beszélnem vele, hogy forduljon vissza, merthogy úgy könnyebb lesz majd kijönni. :-)