Túl vagyunk Dani óvodai ballagásán. Még ezen szerettem volna ott lenni, és utána mehetünk a kórházba. Szófogadó kislányom van, kibírta! :-) A ballagás kicsit felemásan sikerült. A gyerekek ügyesek és tündériek voltak, nagyon szép, hosszú műsort adtak elő. A szervezés azonban enyhén szólva is hagyott maga után kívánni valót. Az udvar fele árnyékban volt, mégis a tűző napra ültették a vendégeket. Nem tudta senki, hogy mikor hova menjen, döcögősen indult és fejeződött be az ünnepség.

Szóval hivatalosan is vége az ovinak, nincs már óvodás kisfiam, csak nagy iskolás! Nagyon fura, még csak nemrég született... most meg okos önálló nagyfiú. Úgy láttam nem nagyon fogta fel, vagy csak nem gondolt bele, hogy ezekkel a gyerekekkel, óvónénikkel, akikkel 4 évig együtt volt minden nap, soha többet nem fog találkozni.

Még 3 nap van a hivatalosan kiírt szülési dátumig. Dani annak idején 2 nappal korábban érkezett. Egészen pontosan 3 nappal hamarabb, késő éjjel, fél 12-kor elment a magzatvíz, és másnap reggel született meg. Tehát ha a hugi a bátyja példáját szeretné követni akkor ma éjjel be kéne mennünk a kórházba, és szombat reggel már kétgyermekes anyuka lennék. :-D Hugi azonban úgy tűnik kitart a végsőkig... :-) Tegnap este óta vannak időnként gyenge, nem rendszeres jósló fájásaim, de egyelőre semmi komoly.