Megvolt az első "éles" napunk hármasban. Itt van még mindig anyukám, de sajnos lebetegedett :-( ezért egész nap egyedül vittem a balhét. :-) Simán ment minden, semmi gond nem volt. Sőt, délután kivittem a csapatot a strandra is. Dani annyira menni szeretett volna, én meg úgy voltam vele, hogy kb 2 óra hossza belefér Zsófinak is, és tökmindegy hol alszik, itthon vagy a strandon. A kiscsaj bekómált a nagy zajtól, moccanás nélkül aludta végig a kalandot. Akkor ébredt fel, mikor pakoltam be a kocsiba, de akkor már jogosan, mert éhes volt nagyon. A legnagyobb kihívást a babakocsi kezelése jelentette. Ezt a nagy mózeses babakocsit nagyon nehéz összecsukni-kinyitni, de főleg berakni a csomagtartóba. :-( Épp csak belefér, cipőkanállal... :-(

Ma kellett volna Jánosnak jönnie Daniért, de nem jelentkezett. Ezt most már végleg nem értem. Annyit sem üzent, hogy nem tud jönni. Persze én Daninak mondtam, hogy lehet hogy jön apa. Megint tiltakozott, hogy nem akar vele elmenni. Úgyhogy jobb is, hogy nem jött János, legalább nem volt cirkusz. De az az érzésem, hogy ilyen simán nem ússzuk meg...