Apás hétvége van hivatalosan. Jött Daniért János a megbeszélt időben, de hiába beszéltem Danival, nem akart elmenni vele. Sőt, először ki sem akart jönni a kapuba, de végül erre rá tudtam venni. János megpróbálta rábeszélni, hogy menjenek el csavarogni, vagy játékot venni, de Dani közölte vele, hogy ő anyától akar ajándékot kapni. Aztán rövid beszélgetés után el is köszönt tőle, én még kint maradtam a kapuban, mikor visszaszólt, hogy "Szeretlek, anya!". János rögtön kapott is ezen és mondta neki, hogy "Én is szeretlek, Dani". És ekkor Dani olyat mondott, hogy azon még én is padlót fogtam: "De én nem szeretlek, Apa!" Végül jött a kegyelemdöfés, úgy köszönt el tőle, hogy "Viszlát, János!"

Megkezdődött a síiskola a hétvégén. Mostantól minden szombat reggel ez lesz a program. Egyrészt a hátam közepére sem kívánom a szombat reggeli korán kelést és fagyoskodást a sípálya mellett Zsófival, másrészt meg azt gondolom fontos Daninak a mozgás a jó levegőn, legalább heti egyszer. Ez most a negyedik szezon, hogy ide járunk. Már egész jól síel, de van még mit csiszolni a technikáján. Sajnos kinőtte a tavalyi sífelszerelését, mindenből vennem kell neki nagyobbat. :-((