Újra egyedül vagyunk. Nem mondom, hogy nem esik jól a csönd és a nyugalom. :-) Szeretem, mikor itt vannak anyuék, és azt is, mikor elmennek... :-D Teljesen fel vannak pörögve a gyerekek, amikor van nálunk valaki. Mindenki egyszerre beszél (sikongat), nyüzsög, mint egy nagy olasz család. :-) Dél körül mentek el a mamáék, utána le kellett feküdnünk Zsófival aludni, hogy kipihenjük a hétvége fáradalmait.

Ma este már megint úgy éreztem, hogy éhes maradt Zsófi. Ezért reszeltem almát, hátha... Nem először próbálkozom, már kb 2-3 héttel ezelőtt is megkóstoltattam vele az alma kicsavart levét, akkor nem volt vele sikerem. Hát most sem kellett neki. Az első két kanál még viszonylag simán ment. Majd a harmadik után kiköpte az első kettőt is. :-DD Pedig azt hittem lenyelte, még örvendeztem is, de kiderült, hogy csak elraktározta a pofazacskójába. Dejavum van. Mintha 8 évvel ezelőtt ezt már valaki megcsinálta volna velem! :-) Dani is nagy pofazacskóba rejtegetős volt. Igen komoly mennyiséget tudott eldugni az arcában, hogy aztán egy óvatlan pillanatban kiköpje az egészet. Néha olyan érzésem volt, hogy többet köpött ki, mint amennyit belekanalaztam. :-D