Megint lezártunk egy korszakot. Azt a bizonyosat, amiben volt egy egész nap békésen a hátán fekvő és csak bele a világba vigyorgó kisbabám. És ha épp nem ezt a tevékenységet művelte, akkor vagy szopizott vagy aludt. Sírás, hiszti... azmiaz?? :-)
Az utóbbi napokban valami hihetetlen nagyot változott Zsófi. Eddig "panaszkodtam", hogy nem nagyon nyúl a tárgyakért, hát most se nyúl... hanem rárabol mindenre ami kartávolságon belülre kerül. :-D Szintén nehezményeztem, hogy nem nagyon mozog, most azonban nem nagyon áll meg. :-))) Folyamatosan jár keze lába, forog ide-oda... hátról hasra már profin, vissza azért még néha küzdelmes. És ezt persze szoptatás, pelenkázás és öltöztetés közben is. Szoptatásnál ez nem kis fájdalommal jár időnként. A pelenkázás és öltöztetés meg... egy marék hangyán egyszerűbb lenne ruhát vagy pelenkát cserélni mint a kiscsajon. :-)))
Na és az akarat. Eddig bármit a kezébe adhattam, vagy elvehettem tőle, mosolyogva tűrte. Most azonban kispécéz magának dolgokat és hangos akaratnyilvánítással fejezi ki, hogy azt szeretné. Például kinézte magának a távirányítót és addig ügyeskedett, hogy meg is szerezte. Egy darabig hagytam, had játszon, aztán mikor úgy tűnt a szükségesnél több nyál folyik bele, elvettem tőle. Na azt a hisztit.... :-DDD
Voltam ma Dani iskolájában nyílt napon. Egy környezet és egy olvasás órát nézhettünk meg. Nagyon ügyes volt Dani, úgy látom egyre jobban alkalmazkodik. A csoportmunkákban kifejezetten nagy változást látok. Olvasás órán azonban volt egy kis probléma. Megint a szokásos nyűgösködése, hogy én akarom csinálni, én akarok az első lenni, vagy eztazt nem akarom csinálni... Összességében nagy a fejlődés szeptember óta, de azért még van mit tenni önuralom gyakorlás terén.
Kitaláltak az iskolában (a gyógypedagógusunk segítségével) egy módszert, amivel az órai viselkedésén sokat lehet javítani. Az a gond, hogy folyamatosan jelentkezik és állandóan ő akar szerepelni, ő akar válaszolni, mindenhez van hozzáfűznivalója. És ha nem őt szólítja fel a tanárnéni, akkor hisztizik, majd elkezd sírni. Azt találták ki, hogy kitesznek a táblára 5 korongot, ez jelképezi Dani 5 megszólalási lehetőségét. Minden felszólításnál egy korongot levesz a tanítónéni, óra végére elfogy az összes. Így látja, hogy még hány alkalommal kerülhet ő sorra, és türelmesen ki is várja míg ő következik. Számára még mindig vizualizálni kell bizonyos dolgokat, mert ez nyújtja neki a biztonságot, a követhető egzakt szabályokat.
