Nagyon megijedtem ma este. Zsófi lábában észrevettem egy csomót!!! :-(((( A jobb térde alatt a sípcsont felső részénél, pont ahol támaszkodik a földön a lába, amikor négykézláb megy. Elmozdítható a csomó, tehát nincs a csonthoz nőve, de nagyon kemény, nem olyan mint egy csípés vagy ütés utáni duzzanat. Kb 1 forintos nagyságú kemény valami van mélyen a bőre alatt. Holnap viszem orvoshoz, ez nagyon nem normális, ilyet még nem láttam. Volt ott neki nyár elején egy szúnyogcsípése, ami nehezen múlt el, lehet, hogy abból alakult ez ki? Vagy a négykézlábazástól van, mert nálunk szinte az egész lakásban kő van? Jajjj megint van miért aggódni... :-(((((

Beiratkoztam a Városi Könyvtárba. Háát szégyen, nem szégyen utoljára iskolás koromban voltam könyvtártag. De ez nem azt jelenti, hogy azóta nem olvastam könyvet. :-))) Azért volt rá szükség, mert Dani olvasási tempóját nem bírja a pénztárcám. :-( Idén nyáron már 3 könyvet olvasott ki, azokat a Marék Veronika könyveket nem számítva, amit a logopédusnál olvastak el. Meg közben még olvasgatja a tudományos könyveit és képregényeket is. Persze ami igazán érdekli, és tudom hogy többször is el fogja olvasni, mint pl ezek a tudományos könyvek, azokat megveszem majd ezentúl is. De pl a Janikovszky könyvek egyszer olvasósak nála, úgyhogy azt nem érdemes megvennem. 

A Kopaszi-gáton voltunk délután. Végre-végre jó idő van!!!! Kiborító ez a nyár. Szerintem sokszor emiatt is van pocsék hangulatom. Vágyom a napsütésre, de csak felhő, meg szél, meg eső... Na de ma már egészen tűrhető volt az idő, és ezt gyorsan ki is használtuk. Olyannyira, hogy Dani még fürdött is a Dunában. Azt hittem olyan hideg lesz a víz, hogy kimenekül, de végül nem emiatt adta fel, hanem mert szerinte koszos volt. Nyálkás izék voltak a vízben, háááát tényleg elég undi volt. :-(  

Jó hír is van mára. Megérkezett a számlámra az első fizetésem. Sőőt, ez nem minden, megkaptam a magánnyugdíjpénztári kifizetést is. Úgyhogy most fuldoklás közben kaptunk egy lélegzetvételnyi levegőt. Megünnepeltük: rántott hús volt a vacsora! Már napok óta nem volt pénzem rendes kajára. :-( A gyerekek mondjuk nem bánatosak emiatt, imádják a tojásos nokedlit meg a sajtos tejfölös tésztát és társait. :-)

Állatkertben voltunk ma a gyerekekkel. Nagyon jól sikerült nap volt, és az idő is kegyes volt végre. Időjárás szempontjából borzalmas ez a nyár... alig volt pár nap, amikor úgy igazán strandidő lett volna. Nem emlékszem még ilyen pocsék nyárra. :-(

Na szóval állatkert. Zsófin teljesen ledöbbentem. Hihetetlenül érdekelték az állatok. Ahogy mentünk, meglátott valamit már mutogatott is és mondta, hogy "ööö" ami azt jelenti, hogy "Odanézz, mi az?" :-) És sorolnom kellett végig mindent. :-))) Ezen azért vagyok így meglepődve, mert Danit ennyi idősen, sőt még később is teljesen hidegen hagyták az állatok. Ő a gyerekeket nézegette, illetve a játszóteret szerette. Zsófi ellenben nyújtogatta a csöpp kis nyakát és figyelte az állatokat! :-) Igaz előfordult, hogy egy galamb izgisebb volt, mint egy bivaly, de sebaj! :-DDD

Danival is most voltam úgy először az állatkertben, hogy azt lássam rajta, hogy igazán érdeklik az állatok is. Eddig egy-egy kedvenc volt, letudtuk a "kötelezőt", és utána csak a játszótér. Most pedig ő kérte, hogy ide is-oda is menjünk be, mindegyiket szigorúan végig kellett nézni, és sokat kérdezett is. Jajjj olyan jó érzés látni a változást, fejlődést! :-)

Összehasonlításul az 1 évvel ezelőtt ugyanitt készült kép:

http://allisc.blog.hu/2010/08/26/allatkert_2020

Most jól el is határoztam, hogy minden év augusztusában ezen a tigrisen lefotózom őket együtt! :-DDD

Off: B! Légyszi könyörülj meg anyukádon! :-))

Délelőtt védőnőnél voltunk, a bölcsihez szükséges papírokat kellett kitölteni, illetve ha már ott voltunk le is mázsáltuk a kiscsajt. Jelentem elértük a 9kg-ot! :-DDD Végre!!! Már azt hittem sose... :-) Bár alapvetően jól eszik, mindig van egy-egy nap amikor sztrájkol, szerintem ilyenkor fájnak a fogacskái. Na és valahogy stagnált a súlya, vagyis inkább csak nagyon lassan nőtt. De most végre meglódult! :-D

Délután vendégségben voltunk egy réges-régi barátnőmnél. Jajjj de jó volt őt, vagyis őket látni, ugyanis azóta született egy kislánya, aki időközben már 4 éves. Így számolgatva, kb 5-6 éve nem láttuk egymást. :-( Pedig volt idő, amikor minden héten összejártunk szinte, mindent tudtunk egymásról. Meghatározó része volt életem azon szakaszának, úgy érzem jó hatással volt rám, és jó irányba terelgette az életem. Kár, hogy ennyire messzire sodort bennünket egymástól az élet, mi pedig nem vettük a fáradtságot, hogy tegyünk ellene. Még az esküvőnkön is ő volt a vőfélyünk. :-)))) Hihi, mekkora buli volt!!! :-DDDD

Úgy döntöttem, ma nem megyünk sehová. Itthon maradunk, takarítok, vasalok, főzök, játszunk... Amúgy sincs kedvem semmihez. :-(

Pocsék a hangulatom a napokban. :-( Teljesen kiakasztott a tervezett Munka törvénykönyvének változása. Az egész úgy ahogy van botrány, de különösen érzékenyen érint a kisgyeresek védelmi idejének eltörlése. Hiába megyek vissza dolgozni, hiába igyekszem, bármikor egy szó nélkül kirúghatnak a francba. És még csak nem is haragudhatok a munkáltatómra. Én vagyok az a 6 órás munkavállaló, akinek állandóan beteg a gyereke, rohan a bölcsibe, akire nem lehet számítani.... Én is magamat rúgnám ki, ha választanom kéne a helyében. :-(((( És ha ez bekövetkezik, na akkor mehetünk a híd alá... :-((( Ki a franc fog engem alkalmazni egy 1-2 éves picivel meg egy 9 éves autistával egyedülállóként???? Röhögve fogják az orromra csapni az ajtót, hogy ugye ez vicc, százával állnak sorba olyanok, akik napi 10-12 órát tudnak dolgozni...

Megfogadtam, hogy soha többet az életben nem csinálok olyat, hogy nem megyek el szavazni, csak azért mert nincs olyan párt, akire nyugodt szívvel voksolnék. Máskor ha nem tudok kire, akkor valaki ellen fogok szavazni. Álmomban nem gondoltam volna, hogy ezt meg lehet tenni ma Magyarországon, amit ezek művelnek... :-((((

Ezen kattog az agyam napok óta, mit fogok csinálni, ha nem lesz munkahelyem, hogy tartom majd el a gyerekeimet. Nem is tudok aludni, napi 3-4 órákat alszom, alig állok a lábamon. :-(

Ilyen hangulatban mentünk el délután egy ismerősünkhöz házibuliba. Nagyon sokan voltunk, de én nem ismertem senkit. Nem vagyok az a társaságban rögtön feloldódós fajta, pláne nem úgy, hogy Zsófi le se szakadt rólam. Nem éreztem jól magam. Az tette be végül a kulcsot, hogy megjelent János egyik "nagy" haverja, aki tanúskodni is fog ellenem a bíróságon. Pont ez kellett még... Eljöttünk inkább haza.

Tesómnál voltunk ma. Szegénynek elég zűrös most az élete. Elköltözött az élettársától. Azt gondolom, ez jó döntés volt, de kell egy kis idő, amíg kialakul a hogyan tovább. Már most felszabadultabbnak látszik! :-) Esős időt mondtak mára, úgyhogy elmentünk megnézni a Leonardo da Vinci kiállítást. Hááát nem volt egy nagy durranás. Az idő viszont mégiscsak tűrhető lett, nem esett, ennyi erővel elmehettünk volna valami szabadtéri programra is. Na majd legközelebb nem hiszek a köpönyegnek! :-)

Dani nagyon élt megint, imádja a tesómat. Mindig örömujjongás van, ha megyünk, és fel van pörögve, hogy le se lehet lőni. :-D Kicsit pedig féltem, hogy ebben az új lakásban nem találja fel magát, hiszen alig van berendezés, nincs kert, de még tv előfizetés sem... Tesóm viszont berakta neki a Tom&Jerry-t és hangosan fetrengett a röhögéstől. :-D Soha nem látta ezt a mesét, nem is gondoltam, hogy tetszene neki. :-)

Apás hétvége van. János pénteken este fél 11-kor írt egy emailt, hogy nem tud jönni, szervezzek nyugodtan programot a hétvégére. Ezt a hétvégét szeretné elcserélni a következőre. De legalább szólt, az más kérdés hogy péntek éjjel.

Nagy esemény van! Zsófi egyhuzamban megtett 3 lépést kapaszkodás nélkül!!! :-DDDD Azt már napok óta figyelem, hogy 1-1 lépést megtesz, de nem tudatosan, hanem valahogy önkéntelenül, szerintem ő maga se veszi észre és utána lehuppan majd elindul négykézláb. De a mai 3 lépésnél lehetett látni, hogy direkt próbálja és nagyon koncentrál... :-D A második lépés után már nézett rám, vigyorgott büszkén, még egy lépés és hupppp :-D Másodpercek vannak hátra és járni fog! Jajjj istenem, hogy szalad az idő!

Rengeteget fejlődött a kiscsaj az utóbbi időben! Egyre több mindent ért, meg tudja értetni magát, és kiderült, hogy humorérzéke is van! :-D Ha kérdezem, hol a halacska, hol a vau-vau akkor mutatja! Csöpp kis kezével mutogat mindenre és várja, hogy mondjam mi az. Sajnos könyveket vele sem tudok nézegetni, ugyanúgy mint Danival se lehetett. Kitépi a kezemből és nem engedi, hogy megmutassam mi micsoda benne. Na és a humor... fürdésnél azt találta ki, hogy áll a kád szélénél "hív" engem, vagyis nyüszög és nyújtja felém a kezét, hogy vegyem ki, de amikor nyúlok felé, akkor az utolsó pillanatban leül és elkezdi úgy csapkodni a vizet, hogy csurom vizes legyek. :-) Persze elmenekülök. :-DDD Alighogy arrébb lépek újra hív, nyújtja a kezét, odalépek, újra fröcskölés... :-DDD És ezt a játékot nem bírja megunni! Akkor vetek neki véget, amikor már vagy nagyon kihűlt a víz, vagy vizesebb vagyok már mint ő. :-DDDD

János miatt nagyon kiakadtam ma este. Pár napja egy sms-sel kezdődött. Megkérdezte, hogy hányas lába van Daninak (egyes számban). Erre visszaírtam neki, hogy ne vegyen cipőt, mert nem tudja milyen kell, utalja át a pénzt, megveszem a gyerekeknek (többes számban) a cipőket belőle, utólag viszem a számlát és visszaadom a különbözetet. Most válaszolt, hogy ő csak Dani lábméretét kérdezte, szó szerinti idézet: "a másik gyereket te akartad, azt mondtad te gondoskodsz róla!" Hogy lehet valaki ekkora *****???? Cenzúráztam. Valóban mondtam valami hasonlót, csak akkor még aláírta a mediátornál két tanú előtt, hogy mennyi gyerektartást fizet Dani után, majd mikor kiderült a terhességem, már csak a felét utalta, majd megszületett Zsófi és már csak az egynegyedét fizette 2 gyerek után, mint amit ígért 1 gyerek után. És akkor még nem rúgták ki, tehát pusztán szemétségből akart tönkretenni minket. Ez nem sikerült, úgyhogy gondolom most dühös.

Ma volt a napja, hogy nem kellett volna felkelnem. Pedig még meg is fordult a fejemben, hogy lenyomom az órát, alszom tovább és majd lemondom a programot. De aztán úgy gondoltam, nem lehetek ennyire lusta, itt az alkalom, hogy elmenjek edzeni, van aki vigyázzon Danira csak rajtam múlik. Hát hajrá. Nehezen indultunk el, kapkodás volt, nyűgös voltam. Barátnőmnél leraktam a gyerekeket és mentem az edzőterembe. Parkolóhely se közel se távol. Pontosabban jobb oldalt az út szélén álltak kocsik, ahol délelőtt megállni tilos van, köztük volt hely, de már 12.50 volt, gondoltam csak délig tart a tilalom, és leparkoltam. Hülye vagyok, tényleg, nem mentem vissza a sarokig megnézni pontosan. Mire visszaértem, megbüntettek. :-(((( 12.55-kor büntettek meg a cetli szerint, és 13h-ig van megállni tilos. Persze hogy én vagyok a hibás, tudom, nincs mentség, de akkor is kapják be. Tényleg nincs jobb dolga a rendőröknek vagy közterület felügyelőknek mint 5-10 percen szívózni???? Nincsen nálam komolyabb bűnöző akivel foglalkozni kéne? :-(((((

Aztán fogorvoshoz vittem Danit. Megint fájt a foga, szegénykémnek gennyes dudor nőtt az ínyén újra. :-( Ez egy tejfog, amivel ilyen sokat kínlódunk. Most már menthetetlen, kinyitotta a doktornéni a gyökércsatornát hogy ki tudjon tisztulni, elhal a fog lassan, és kipottyan majd előbb utóbb. Nagyon rosszak Dani fogai sajnos. Pedig mossuk rendszeresen, igaz, kicsit sok édességet eszik. Mégis azt gondolom, hogy ez főleg adottság. Sok embert ismerek, akik hiába mossák, hiába figyelnek oda, mégis rosszak a fogaik, van aki meg trehány és mégis jók. Gyanítom, hogy sok problémája lesz majd később is a fogaival. :-(

Hazaértünk, levél várt az ügyvédtől. Megszületett a másodfokú ítélet gyerektartás ügyben. Dani után helyben hagyták az elsőfokú ítéletet, Zsófi után csökkentették az összeget. Mélységesen fel vagyok háborodva. Zsófi után többé-kevésbé rendben van amit megítéltek, de amit Dani után... az nevetségesen kevés. Messze-messze nem fedezi a valódi kiadásokat. Borzalom ami itt megy, csak beteg gyereket ne szüljön az ember... :-(((( Ami támogatást kapnak a szülők egy beteg gyerek ápolásához/fejlesztéséhez az semmire se elég. És még a saját apját is kivonják a felelősség alól. Totálisan egyedül hagynak egy problémával, amiről nem tehetek, és tönkreteszik vele az életünket... Gratulálok minden érintettnek, és kívánom hogy kerüljenek hasonlóan kilátástalan helyzetbe ők maguk is. :-(((((

És ami hab a tortán, hogy köteleznek a fellebbezési illeték felének a megfizetésére, vagyis 5400,- Ft-ra. Én nem is fellebbeztem az első fokú ítélet után, János tette meg, és csak az ő fellebbezését észrevételeztem. Miért kellene nekem is fizetnem??????? 

Szóval a mai nap mérlege: -30ezer bírság, -5400 illeték, -15ezer/hó gyerektartás.

Frankó. Ja, még van kb 1000 Ft-om fizetésig.... :-((((

Bár azért meg kell jegyeznem, hogy János az első fokú ítélet után sem volt hajlandó a bíróság szerint megítélt összeget kifizetni, tehát azzal, hogy csökkentették, semmi nem fog változni, így sem-úgy sem tartja be a kedves apuka.

Nagyon-nagyon sok boldog névnapot kívánok kicsi Danim! :-D

Hivatalosan mától dolgozom újra. A munkahelyemen aktív állományba vettek, megkezdtem kivenni a felhalmozódott szabadságaimat. Ez körülbelül a nyárra elég, ősztől pedig kezdődik a taposómalom. :-( Anyagilag könnyebb lesz picit, de hogyan oldom meg a gyerekek körüli teendőket... egyelőre elképzelésem sincs. És Zsofka annyira picuri még, itthon lenne a helyem mellette. :-( Persze tudom, hogy menni fog minden, megoldom, a gyerekek is alkalmazkodni fognak a kialakult helyzethez, de vajon milyen áron? 

Visszajött a tél, vagyis megjött az ősz, vagy nem tudom... milyen évszaknak hívják azt, amikor júliusban délben 15 fok van? Brrrr.... Annyira bizarr, hogy azt se tudom, mit vegyünk fel. Vegyem elő a kabátokat???

Ma megint voltam edzeni. Annyira-annyira-annyira jól esett!!!!!! :-D

Apás hétvége kezdődik, de Jánosnak egyelőre se híre se hamva. A levelemre sem válaszolt, amit a tanszerekkel kapcsolatban írtam neki.

Végre-végre ma már nagyon jó kedve volt Daninak a telefonban! Kb. egy fél órát csacsogott, alig bírtam letenni a telefont. :-) Dőltek belőle az élmények, a vidámság... megnyugodtam most már. De még mindig olyan sokára jön haza. :-(

Volt nálunk a védőnéni, a kötelező-hivatalos 1 éves látogatáson. Kikérdezett mit csinál, mit nem, mindent rendben talált. Kérdezte, hogy próbálkozik-e egyedül enni kanállal. Mondom nem, mert nem engedem. :-) Erre leszúrt persze csak finoman, hogy igenis hagyjam kísérletezni, had csapkodja a gyerek kanállal a levest... :-D Na ennyire bátor azért nem voltam, de gondoltam jó, legyen, a krumplipürét megpróbálhatja. Hűűűűűűű remélem csuklott egész este a védőnő.... :-DDDDD Az asztal nagyjából két méteres körzetében minden, mondom MINDEN tiszta krumplipüré lett... :-DDDD

Inni viszont egyre ügyesebben iszik egyedül az itatópohárból. Ezt már jó pár napja csinálja, csak elfelejtettem eddig írni. Na de ezt is úgy, hogy állok mellette a papírtörlővel, mert pancsol közben vele. :-) 

Voltam ma edzeni, végre valahára. A műtét utáni lazításnak vége, újra komolyabban veszem a fogyókúrát mind az evés, mind az edzés terén. Hogy megtámogassam kicsit a dolgot, elkezdtem szedni néhány táplálékkiegészítőt. Étkezések előtt ezt és ezt, edzés után és vacsora helyett pedig ezt. Végetek van zsírpárnák!!!!! :-)

Délelőtt az 1 éves státuszon voltunk Zsófival, hivatalos paraméterei a kisasszonynak: 8600g és 76cm. Hát nem egy óriásbébi... :-) belassult most a növése nagyon, védőnéni szerint fogadjam el, hogy egy pici törékeny kislány lesz. Tulajdonképpen a szülei is picik, úgyhogy nincs ezen mit csodálkozni. :-) Egyébként pedig tökéletesen egészségesnek találtatott! :-)

Doktornéni legutóbb rá akart beszélni egy nem kötelező oltásra, amit 1 évesen lehet beadatni. Sokat gondolkoztam mitévő legyek. Alapvetően oltás ellenes vagyok, de annyira meggyőző volt... Hosszas tipródás után elmentem a gyógyszertárba, hogy kiváltsam a receptet. Az oltás azonban hiánycikk! Ezt égi jelnek vettem, és úgy döntöttem nem oltunk. Zsófi megúszta a mai szurit! :-)

Délután meglátogattuk egy barátnőmet, kolléganőm is egyben. Olyan régen találkoztunk, de jó volt újra látni! Épp betegszabadságon van, egy műtét miatt, de szerencsére szépen gyógyul. Nagyon szeretem őt, meghatározó része az életemnek. Hobbi fotózással foglalkozik mostanában T, és csinált Zsófiról néhány művészi képet. Gyönyörűek lettek szerintem! 

Szivem szakadt meg ma délután, mikor telefonon beszéltem Danival. :-( Nagyon rosszkor hívtam, pont vége lett egy olyan játéknak, amiben nagyon szeretett volna nyerni, de nem tudott. Úgy zokogott, hogy alig tudott beszélni. :-((( Tudom, hogy én meg tudtam volna nyugtatni, ha ott lettem volna, de a tanároknak ez nem sikerült. Borzasztó volt... legszívesebben azonnal kocsiba ültem volna, és elmentem volna érte. Jajjj iszonyúan hiányzik a kis drágám! :-(

Dani elutazott a várva várt iskolai táborba a Balatonra. Már megint kettesben vagyunk Zsófival. Olyan üres a ház nélküle. :-((( Napközben még csak-csak elvoltunk a kiscsajjal, de az este az borzasztó. Zsófin is látom, hogy nagyon hiányzik neki a bátyus, az esti hancúrozás, együtt fürdés, kukucsozás... Hosszú lesz ez a hét nagyon. :-(

Reggel kora hajnalban keltünk, 7h-kor indult a vonat a Déliből. Nem mertem kockáztatni, fél 6-kor indultunk itthonról. Szerencsére nem volt dugó sehol és parkolóhelyet is viszonylag simán találtam, úgyhogy mi voltunk az elsők az állomáson. :-) Na mindegy, inkább félórát várjunk az indulásra, minthogy 1 perccel lekéssük a vonatot! :-)

Írtam Jánosnak emailt, kértem, hogy az idén ő vegye meg Daninak az iskolakezdéshez a felszereléseket. Tavaly mindent én vettem egyedül, egyetlen fillérrel nem járult hozzá, pedig több mint 70 ezer forint volt. Most sokkal kevesebb dolog kell, hiszen nem kell új táska, tolltartó, és egy csomó más eszköz is használható maradt. Tegnap írtam a levelet, eddig még nem válaszolt. Nem sok reményt fűzök hozzá, kíváncsi vagyok milyen feltételt fog szabni, vagy trükköt talál ki, hogy ne kelljen fizetnie.

Kutyasuliban voltunk ma, mostanában sikerült kijutnom néhányszor Bingoval. Egész ügyes, jó kis kutyát lehetne belőle faragni, ha lenne rá időm/energiám. Tetszik, hogy lelkesen dolgozik és nagyon figyel rám. Sajnálom, hogy nem tudjuk komolyan csinálni. :-( 

Rendhagyó volt a mai alkalom, bemutató obedience gyakorlás volt, sok külsős érdeklődő is eljött. Találkoztam néhány régi ismerőssel, akikkel annak idején együtt kezdtük Brúnóval. Eljött Brúnó egyik nagyon nagy haverja is, és majd kiugrott a bőréből mikor meglátta Bingot, szegény azt hitte ő Brúnó, összekeverte őket. Majdnem elbőgtem magam rajta. :-( Bingo meg csak nézett bután, hogy én ezt a kutyát nem ismerem, miért örül ez nekem ennyire??? :-)

Két kutya is volt olyan akikkel együtt edzettünk régen, és Brúnó sokkal tehetségesebb volt náluk. Mi abbahagytuk, ők azóta is folytatták és most leesett az állam, hogy mennyit fejlődtek. Huh hol tartanánk mi már Brúnóval ha még élne és tudtuk volna folytatni a munkát????

Nagyon hiányzik Brúnó. :-(((( Sosem fogom kiheverni az elvesztését... :-(((((

Nem tudok aludni. Egy konkrét oka nincs, legfeljebb a mindennapok gondjai. Általában legalább hajnali kettőig fent vagyok ülök a számítógép előtt. Semmi hasznosat nem csinálok, olvasgatok, zenét hallgatok. Aztán amikor már majdnem elalszok ülve akkor lefekszem, majd legkésőbb 7-kor kelek. Persze ez édes-kevés, hogy kialudjam magam, úgyhogy ha Zsófi alszik napközben, akkor megpróbálok én is. De többnyire olyankor is csak kínlódok, dvd-t nézek, vagy Danival foglalkozok. Egyre kimerültebbnek érzem magam, főleg napközben. Aztán megint jön az este, az elhatározás, hogy korán lefekszem. Elcsendesül a ház és hirtelen éberebb leszek, mint valaha... hajnalig...

Zsófikának új tudománya van! Ügyesen lépked előre a babakocsit tolva, vagy abba a járássegítőbe kapaszkodva amit a szülinapjára kapott. Eddig még csak oldalazva lépegetett a bútorok mellett. Ez most nagyon tetszik neki, mikor elindul hangosan visongunk örömünkben Danival, ő meg vigyorogva lépeget. :-D Kár hogy pici a lakás, csak pár lépést tud menni előre egyszerre, mert nem tud kanyarodni. Mikor megakad, akkor fordítok rajta, de olyankor általában már nem folytatja.

Drámaira fordult az anyagi helyzetünk. Most tartok ott, hogy kb 3 ezer forintom van hóvégéig, meg még nem nulláztam le teljesen a hitelkártyámat, csak majdnem. Kölcsön kell kérnem, hogy Daninak tudjak zsebpénzt adni jövő héten a táborba, mi meg majd Zsófival kiürítjük a fagyasztó tartalmát, pénteken pedig már elvileg a számlámon kell lennie a gyed-nek. 1 hetet valahogy túl kell élnünk a lehető legkevesebb pénzből. :-(

Huh, eltelt 2 hét poszt nélkül. Nem bírtam rávenni magam az írásra. Kifogás volt bőven, mentség egy sem! :-) Most aztán van mit bepótolnom, a nevezetes és fontos dolgokat így megírom utólag. Pedig mennyivel egyszerűbb lett volna rászánni azt a napi 5-10 percet, mint most utólag összeszedni a gondolataimat!

Mai nap: 

Elvittem Zsófit ahhoz a fejlesztőpedagógushoz, akihez Danival is járunk, hogy felvegye az 1 éves státuszt, hol tart most a fejlődésben. Szerencsére semmi olyasmi nem derült ki, amin meglepődtem volna. A mozgása pontosan a korának megfelelő, azonban néhány dologban kb 3 hónappal le van maradva. Jajj ezt nem fogom tudni pontosan szakszerűen leírni, úh csak konyhanyelven: nem működik még nála az irányított elengedés. Ez azt jelenti, hogy pl egy pohárba nem tud beletenni egy kockát. Elengedni tudja a tárgyakat, de nem tudja célzottan le- vagy beletenni valamibe. Sajnos abbahagyta azt is, hogy utánozta a pápát, tapsit, cuppogást, most már ezeket nem tudjuk kiváltani. :-( Babanyelven gagyog, de nem próbálja utánozni a hangokat, amiket mi mutatunk. És nem azonosít bizonyos cselekvéseket vagy történéseket a beszéddel, pl fürdés, evés, séta... ha mondom hogy most enni vagy fürdeni fogunk ez nem vált ki belőle reakciót.

H. néni szerint egyáltalán nem vészes a lemaradás, ez inkább csak figyelmeztető jel, hogy mire kell jobban ügyelnünk, mit játsszunk többet. Ha a következő státuszon úgy látjuk hogy továbbra sem fejlődik megnyugtatóan ezeken a területeken, akkor elkezdjük a tsmt tornát.

Egyelőre semmilyen kiütés nem jelent meg a gyerekeken kopp-kopp. Ma volt a 4. nap, hogy találkoztak a lepkehimlős kisfiúval. A lappangási időszak a net szerint 4-20 nap, úgyhogy mostantól kezdhetek izgulni igazán. :-(

Ma derült ki, hogy a szomszéd kisfiú, akivel Dani tegnap délután kb 3 órát együtt játszott itt nálunk, lepkehimlős. :-(((( Ez nem egy komoly betegség, pár nap alatt elmúlik, szövődménye se szokott lenni, lázzal is csak ritkán jár, mégis a lehető legrosszabbkor jött ez most nekünk. 1 hét múlva megy Dani a várva várt balatoni táborba, amit be is fizettünk. Erre készül Dani már vagy 2 hónapja, és nem kevés pénzbe került. Ha most emiatt a himlő miatt nem mehet, ő nagyon szomorú lesz, én meg ideges a feleslegesen kidobott pénz miatt. :-((( Szorítsatok, hogy megússzuk!!!!!!!

Boldogságos 1. születésnapot az én tüneményes drágaságos kicsi Kincsemnek!!!!!!! :-DDD Volt habostorta, tüzijáték, ajándék, hejehuja, boldogság... :-DDD

Életem először megrettent a tortától meg a tüzijátéktól, nem tudta mire vélni. Aztán óvatosan megtapogatta a tortát, megkóstolta a tejszínhabot, megállapította hogy finom, majd két kézzel gyűrte befelé. :-DDD 

Ajándékba egy járássegítőnek nevezett négykeréken guruló, kapaszkodós, zenélős micsodát kapott, amitől teljesen odáig volt. Kapaszkodni még nem tud benne, mert ha feláll, elgurul, ő meg lecsüccsen, de a zenélős villogós része abszolút siker. :-)

Jánosnak persze se híre se hamva. Ja de, 12.17 perckor írt egy sms-t, hogy ma mégsem jön Danihoz, mert nagyon rossz idő van. Hát... nem tudom ő hol volt, de itt nálunk egyáltalán nem volt rossz idő. Zsófi születésnapjáról említést sem tett.

Dani bizonyítványa kitűnő lett!!!! Annyira de annyira boldog vagyok, hogy azt leírni nem tudom. Aki eddig olvasta a blogot, az tudja miért, aki nem az olvasson vissza. :-) KITŰNŐ! 

Ma volt az évzáró, iszonyú hőségben a tűző napon persze, ahogy azt illik az évzárókon. Még a bugyimban is folyt a víz. Szerencse, hogy Zsófit itthon tudtam hagyni anyuékra. A műsor bár nem volt unalmas, de így is túl hosszúnak tűnt. De mindent megért, hogy miután az idei kitűnő diákok felsorolását úgy kezdte az igazgatónő, hogy "1. osztály: Bruckner Dániel, ..." a többit már nem is hallottam. :-D És ő is olyan büszke magára, teljes joggal. :-) Ááááá rózsaszín köd meg minden....

Megjöttek Anyuék, nálunk töltik a hétvégét. Nagy ünnepség lesz, a részleteket majd később. :-) A hétvége a családolás jegyében telik majd. 

Fodrásznál voltam ma, kicsit változott a hajszínem. Egyelőre nagyon fura, de végülis tetszik, meg kell még szoknom. Kb 6 éve már, hogy nagyon szőke vagyok, de sajnos fel kell adnom. Allergiás lettem a szőkítőre, kisebesedik tőle a fejbőröm, illetve festés közben viszket a tenyerem. Most első lépésben ezt a világos szőkét becsíkoztuk sötétbarnával. Az alap hajszínem sötétbarna, majd ahogy nő le, azt fogjuk szőke csíkokkal melírozni. Így nem éri majd festék a bőrömet, csak a hajamat.

János írt sms-t, hogy majd vasárnap du 16h körül jön a Danihoz.

Ma volt az utolsó tanítási nap az iskolában. Itt a nyári szünet! Hurrááá!!!!! De jó, hogy nem kell korán kelni, sietni, rohanni, időre menni, leckét csinálni... most jön a pihenés, pancsolás, játék, vakáció!!! :-D ---- a gyerekeknek :-D nekem azért lesz dolgom körülöttük, bőven. Főleg, hogy mivel kössem le őket 2,5 hónapon keresztül, hogy ne unatkozzanak. Ha kitesszük a lábunkat itthonról minden pénzbe kerül, márpedig nem ülhetünk itthon egész nyáron. Segítség!!!! Milyen alacsony költségvetésű programokat lehet csinálni egy 8 és egy 1 évesnek? 

Bevallom félek egy kicsit ettől a ránk szakadt nagy szabadságtól. Mikor nem kell mennünk sehová időre, úgy elúsznak a napok. Sokáig alszunk, későn ebédelünk, úgy megy el az idő, hogy sokkal kevesebb értelmes dolgot csinálunk. Fel kell kötnöm a gatyám, hogy hasznosan töltsem ki a nyarunk.

Végre-végre vége az erdei iskolának! Itthon van a kis Drágám! Persze mondanom sem kell, hogy engem sokkal jobban megviselt a távollét, annak ellenére is, hogy a műtét elterelte a figyelmemet az aggódásról. Tele van élményekkel, és hulla fáradt. És megintcsak beszél és beszél és beszél... :-D Szóval a nyugalomnak is vége, már nem üres a ház. :-)

Most a műtét miatt kicsit fel kellett függesztenem a fogyókúrát, de amint rendbe jövök és újra mozoghatok, újult erővel fogok belevágni. Ehhez kértem és kaptam segítséget a www.provitamin.hu-tól. Kipróbálhatom néhány terméküket, hogy ezzel megtámogassam a fogyókúrámat. Már alig várom, hogy elkezdjem és beszámoljak róla, de sajnos még várnom kell egy kicsit.

Itthon vagyok!!! :-)))

Megvolt a műtét, minden rendben. Jól vagyok, bár kicsit gyengének érzem magam. Picit fájdogál a hasam is, de nem vészes. Nem esik jól hajolgatni meg emelgetni. Megyek is, lefekszem korán, fáradt vagyok. Köszönöm az aggódást, jólesett, hogy gondoltatok rám!