Védőnőnél voltunk délelőtt. Zsofka kb 300g-ot hízott a legutóbbi méricskélés óta, a hossza pedig 69cm. A védőnéni teljesen meg volt elégedve, azt mondta nagyon szépen fejlődik! Hurrá! :-)) Maszatkám a képen éppen babakekszet majszol, miután lenyomott egy egész üveg sütőtököt. :-)

Zsófi picit meg van fázva. :-( Fura mert sem Daninak sem nekem nincs semmi bajunk. Bár Dani köhög kicsit, de az orra egyáltalán nem folyik. Zsófi viszont szipog, ezért szivogatnom kell az orrát. Nem túl boldog tőle szegénykém. Szerencsére nem komoly, és remélem nem is lesz az.

Kínlódok a takarítással porszívó nélkül. Vagyis igazából van egy tartalék porszívóm, amit csak orrszívásra használok. Rettenetesen gagyi, eredeti funkciójára alkamatlan tákolmány. Amit kinéztem új porszívót, üzletben sehol nem kaptam, a neten kellett megrendelnem, elvileg pár napon belül meglesz. Hűűű mekkora takarítást fogok csapni!!! :-D

Az autómon az utóbbi időben állandóan kiégnek az izzók, kábé hetente egy. Már kezd nagyon bosszantani. Ráadásul nem is a párszáz forintosak, ebben a hónapban már majdnem 10 ezret költöttem csak izzócserére. :-( Az autószerelő pedig ha meglát, nem azt kérdezi, hogy miben segíthet, hanem hogy most melyik égett ki? :-D

Jó kis sűrű hétvégénk volt. Tegnap tesóméknál, ma anyuéknál voltunk. Jó korán keltünk, és este 7 után értünk haza. Hulla lettem, mire a gyerekeket végre ágyba dugtam. Azt hiszem holnap lesz a napja, hogy bedőlök Zsófi mellé az ágyba napközben egy órácskára. Haha hányszor megfogadtam már ezt... na majd meglátjuk.

A nagyiék el voltak ájulva a kiscsajtól, mennyit fejlődött Karácsony óta, akkor látták utoljára. És tényleg, amióta kigyógyultunk abból az évvégi durva nyavalyából, azóta látványosan megugrott a fejlődése. Nagyon sokat változtak a szokásai is. Azt olvastam egyszer, hogy a babák sokáig nem tudják, hogy ők külön kis emberkék, azt hiszik, hogy anyukájuk része. Nem emlékszem, hány hónap kell, hogy rájöjjenek, hogy önállóak, van saját akaratuk stb. Szerintem Zsófi az utóbbi egy hónapban jött rá. :-)

Egyik új "szokása", hogy nem szeret egyedül lenni. Nem kell felvenni, de fontos számára, hogy legyen valaki a látóterében. Emiatt aztán időnként nehezen tudom a dolgomat csinálni. Szerencsére a személy (majdnem) mindegy, nem feltétlenül engem akar látni. Így aztán be tudom tenni őt Dani szobájába a szivacsra, és imádja nézni ahogy a bátyó játszik.

Nagyon megkönnyebbültem... az éjjel végre sikerült megszüntetni a dugulást. Éjszaka is szoptattam kb kétóránként, Zsofka szerencsére partner volt benne, és nagy nehezen eltűnt a csomó. A fájdalom nem múlt el teljesen, de remélem ez már csak a sok masszírozástól fáj, és elmúlik majd hamar. Ahogy írtam, már többször is előfordult ilyen az utóbbi hetekben, de akkor könnyen megoldottam. Most viszont tényleg megijedtem, semmi eddig bevált praktika nem használt. Barátnőmtől kaptam bioptron lámpát és melegítő zselés párnát. Szerintem ez utóbbi használt.

Tesóméknál voltunk ma látogatóban. Szégyenszemre nem voltunk még náluk Karácsony óta, úgyhogy igencsak megkésett a Jézuskájuk. :-( Daninak ez nem okozott törést, örömmel fogadta a késői ajándékot. :-) Zsófi egy szép kis fülbevalót kapott. Még nem tudom ki merjem-e cserélni neki. Most egy sima kis bedugós van a fülében, ez viszont pici karikaszerű. Nem karika, mert nem kör alakú, de nem dugós a vége hanem beakasztós. Nem fogja kitépni a füléből magának??

Megint szenvedek a szoptatással. Pontosabban a tejcsatorna elzáródással. Azóta, hogy legutóbb emiatt panaszkodtam, már többször is előfordult, de egy kis masszírozás forró víz gyakori szoptatás könnyen segített. Most viszont már 2 napja nem akar rendeződni, és egyre jobban fáj. Védőnő azzal riogatott, hogyha nem sikerül rendbehozni fel is vághatják. Utánaolvastam, tényleg.... A neten megtalálható összes praktikát sorban próbálgatom, egyelőre eredménytelenül.

Szoptatás után átmenetileg picit jobb, de egy óra múlva ugyanúgy fáj megint. Zsofkát 1-2 óránként szoptattam ma emiatt. Félek az éjszakától, Zsófit se akarom óránként ébreszteni, de ha nem szoptatok több óráig őrülten fáj. :-((( 

Jánossal találkoztam ma délelőtt. Az ingóságokra vonatkozó vagyonmérleget beszéltük át, hááát érdekes volt. Nem akarok erről többet elárulni, mert attól tartok ellenem fordíthatja ha leírom a véleményemet. :-(

Zsófira addig a barátnőm vigyázott. Teljesen odáig van a kiscsajért, de ahogy elnézem nem viszonzatlan a szerelem. :-D Mesélte, hogy amikor leültek enni és Zsófi meglátta a sütőtökös üveget, majd kiugrott a harisnyájából örömében. :-DDDD És tényleg... én is ezt tapasztaltam este! Beültettem a székbe, előkészültem és mikor meglátta a kezemben a bébiételes üveget kézzel-lábbal kapkodott utána és közben tátogott. :-DDDD Annyira mókás volt, hogy pár percig a röhögéstől nem tudtam elkezdeni etetni...

Daniék újabb matekdogát írtak kedden a suliban, ma lett meg az eredmény: 98%-os!!!! Nagyon örülök neki, valószínűleg megint csak egy hibája volt, bár nem láttam még a dolgozatot. Szegénykém viszont nagyon elkeseredett, ő 100%-os dolgozatot szeretett volna írni, és eléggé kiborult ezen. :-( Hazafelé a kocsiban azt kérdezgette, hogy mikor írnak megint dolgozatot, mert szeretne hibátlant írni. Drága kis maximalistám... :-)

-------------

Upsz. A poszt megírása után rákerestem kíváncsiságból a maximalista szó jelentésére. Ezt találtam:

http://www.rezgesero.hu/rdekessgek/cdre1sok.html

A gáz, hogy szinte tökéletesen magamra ismertem. Persze mindig is tudtam, hogy maximalista vagyok, nem betegesen azért, de letagadhatatlanul. Viszont ezt alapvetően pozitív tulajdonságnak gondoltam, miért is baj az, ha nagy követelményeket állítok magam elé? Ezt az oldalt elolvasva azonban, azt hiszem ezt nagyon rosszul gondoltam...

Ma is rövid leszek, csak most jutottam el ide, hogy írjak, és mindjárt éjfél. :-(

A múlt hét vége nagyjából eseménytelenül telt, semmi egetrengető nem történt, szerencsére. Ennek ellenére nagyon pocsék hangulatom volt. Magyarázat nincs rá, most már jobban vagyok, sokat segített ez a néhány napsütéses nap, jót tett a lelkemnek. És persze az én két kis napsugaram... :-)

Szombaton egy szülinapi buliban voltunk, a gyerekek élvezték, én kevésbé. Zsofka nagyon nyűgös volt, és nem tudtam vele nyugodt körülmények közé félrevonulni. Valószínűleg a foga fájt szegénykémnek, ugyanis azóta már megvan a második is!!! :-) Mindegy, túléltük, de ennyire már rég vágytam haza, mint abból a buliból. :-(

Vasárnap vendégeink voltak, S-ék. Mielőtt jöttek, gyorsan kiporszívóztam, már az utolsót húztam a porszívóval mikor egyszercsak leállt. Vége... :-( új porszívót kell vennem. :-( A vendégség azért jól sikerült, velük mindig nagyon jólérezzük magunkat. Sütöttem palacsintát a gyerekeknek, aztaaaa mennyit megettek :-DDD

Ebéd után nem sokkal el is siettek a vendégek, én elkezdtem mosogatni, Dani épp pakolta ki a füzeteit, hogy nekiáll a leckének, mikor megcsörrent a telefonom. János volt, hogy most el szeretné vinni Danit a mekibe. Vasárnap délután kettőkor, ebéd után??? Tutti hogy megint én vagyok a hülye, hogy ezt nem értem. Persze hogy nem volt kedve Daninak... Nem mellesleg apás hétvége lett volna, de egész héten nem jelentkezett, hogy mi a terve a hétvégére.

Zsófika nagy kedvence lett a sütőtök. Most már olyan mohón nyomja befelé, hogy nem bírom elég gyorsan kanalazni! :-) Egyik este már egy teljes üveggel megevett. Napi kétszer eszünk kanállal, egyszer délelőtt és egyszer este, de szoptatást még nem hagytam el. Gondoltam itt az idő, hogy újabb ízeket próbáljunk ki. Nem volt sikerem. :-( Hiába kevertem a sütőtökbe a répát, hallani se akart róla Zsófi. Viszont egy kis gyümölccsel hajlandó volt megenni, de a lelkesedése kisebb volt mint a sima sütőtöknél. A gondom most az, hogy nem fogad el folyadékot, csak a ciciből iszik még mindig. Az itatópoharat lekesen rágcsálta üresen, de ahogy vizet tettem bele eldobta. A cumisüveg meg mégannyira se kell neki. A pohártól ordít. Tapasztalt anyukák, mi ilyenkor a teendő???

Most látom mégse lettem rövid. :-))

Csak egy gyors bejelentkezés, mert régen írtam. Megvagyunk, jólvagyunk. Múlt hét végefelé elég ramaty kedvem volt, azért nem írtam, aztán meg két napig nem volt netem. Ma már újra van, de most meg nagyon álmos fáradt vagyok. Majd holnap pótolom a lemaradásom.

Megint lezártunk egy korszakot. Azt a bizonyosat, amiben volt egy egész nap békésen a hátán fekvő és csak bele a világba vigyorgó kisbabám. És ha épp nem ezt a tevékenységet művelte, akkor vagy szopizott vagy aludt. Sírás, hiszti... azmiaz?? :-)

Az utóbbi napokban valami hihetetlen nagyot változott Zsófi. Eddig "panaszkodtam", hogy nem nagyon nyúl a tárgyakért, hát most se nyúl... hanem rárabol mindenre ami kartávolságon belülre kerül. :-D Szintén nehezményeztem, hogy nem nagyon mozog, most azonban nem nagyon áll meg. :-))) Folyamatosan jár keze lába, forog ide-oda... hátról hasra már profin, vissza azért még néha küzdelmes. És ezt persze szoptatás, pelenkázás és öltöztetés közben is. Szoptatásnál ez nem kis fájdalommal jár időnként. A pelenkázás és öltöztetés meg... egy marék hangyán egyszerűbb lenne ruhát vagy pelenkát cserélni mint a kiscsajon. :-)))

Na és az akarat. Eddig bármit a kezébe adhattam, vagy elvehettem tőle, mosolyogva tűrte. Most azonban kispécéz magának dolgokat és hangos akaratnyilvánítással fejezi ki, hogy azt szeretné. Például kinézte magának a távirányítót és addig ügyeskedett, hogy meg is szerezte. Egy darabig hagytam, had játszon, aztán mikor úgy tűnt a szükségesnél több nyál folyik bele, elvettem tőle. Na azt a hisztit.... :-DDD

Voltam ma Dani iskolájában nyílt napon. Egy környezet és egy olvasás órát nézhettünk meg. Nagyon ügyes volt Dani, úgy látom egyre jobban alkalmazkodik. A csoportmunkákban kifejezetten nagy változást látok. Olvasás órán azonban volt egy kis probléma. Megint a szokásos nyűgösködése, hogy én akarom csinálni, én akarok az első lenni, vagy eztazt nem akarom csinálni... Összességében nagy a fejlődés szeptember óta, de azért még van mit tenni önuralom gyakorlás terén.

Kitaláltak az iskolában (a gyógypedagógusunk segítségével) egy módszert, amivel az órai viselkedésén sokat lehet javítani. Az a gond, hogy folyamatosan jelentkezik és állandóan ő akar szerepelni, ő akar válaszolni, mindenhez van hozzáfűznivalója. És ha nem őt szólítja fel a tanárnéni, akkor hisztizik, majd elkezd sírni. Azt találták ki, hogy kitesznek a táblára 5 korongot, ez jelképezi Dani 5 megszólalási lehetőségét. Minden felszólításnál egy korongot levesz a tanítónéni, óra végére elfogy az összes. Így látja, hogy még hány alkalommal kerülhet ő sorra, és türelmesen ki is várja míg ő következik. Számára még mindig vizualizálni kell bizonyos dolgokat, mert ez nyújtja neki a biztonságot, a követhető egzakt szabályokat.

Tegnap este rosszul lettem, ezért nem tudtam posztot írni. :-( Estefelé erős fejfájás, gyomorfájás és hányinger jött rám, úgy éreztem, hogy idegi alapon, és hogy muszáj aludnom. Így lefeküdtem a gyerekekkel és még a ma délelőttöt is végigaludtam Zsófival. Most már rendben vagyok, úgy látszik így jött ki rajtam a feszültség.

Történt pár dolog tegnap, amit mindenképpen le akarok írni. Először is: János végre aláírta a szocpolos papírokat. Nem is értem az egészet, hogy miért, mikor pont azt tanácsolták neki hogy ne... Hónapok óta győzködtem, nem volt hajlandó aláírni. Most eljött az önkormányzathoz, hogy feltegye a kérdéseit, és gyakorlatilag olyan válaszokat kapott, amitől tartott, amiért eddig nem akarta aláírni, de eddig csak sejtései voltak, most meg bizonyosan tudja. Erre fogta és aláírta. Persze ennek örülök, csak soha az életben nem fogom megérteni a logikáját. Az eredmény a lényeg: hurrááá kevesebb lesz a lakáshitelem!

Délután kutyát mentettem. :-) Egy utcával arrébb észrevettem, hogy kiszökött a szomszéd két beagle kutyája. Náluk önfejűbb kutya nem sok van a világon, megpróbáltam őket visszacsalni de hiába. Kénytelen voltam becserkészni és ölben hazavinni őket, egyesével persze. Beraktam őket a kerítésen, mivel nem voltak otthon. Később este becsöngettem, és szóltam a gazdiknak mi történt. Gondoltam ezzel lezárva. Erre a pasi egy óra múlva becsöngetett egy üveg borral, hogy nagyon hálásak és köszönik meg minden, megtalálták a lyukat a kerítésen... :-DDD

Ügyvédemtől levelet kaptam: János visszavonta az apasági keresetét. Minő meglepetés. Nyilatkoznom kell a bíróságon, kérek-e költségtérítést tőle. Az ügyvédem azt javasolta, kérjük az ügyvédi díj megtérítését, elfogadtam. Szerintem ki fog akadni János, de hát ő ragaszkodott hozzá, én elmondtam nem egyszer, hogy ő az apja Zsófinak.

Ehhez képest a mai nap eseménytelen volt, csupán a pénzbehajtók zavarták meg a nyugis délutánunkat. Volt egy régi telefonom, aminek a számláját János fizette mikor még együtt éltünk, céges telefon volt annál cégnél ahol dolgozott, így ingyen beszéltünk. Mikor elköltözött én a telefont kikapcsoltam, gondoltam ezzel az ügy lezárva, János nem fizeti tovább és kikapcsoltatja. Ehhez képest a havidjakat számlázták nekem tovább (nem a mobilszolgáltató, hanem János cége) és összegyűlt némi tartozás. Küldték a számlákat, de mivel szerződésben nem vagyok velük, nem érdekelt, amúgyse tudom kifizetni. Most átadták egy behajtó cégnek az ügyet, és megjelent 2 kopasz kigyúrt fickó egy nagy fekete autóval. Az a vicces, hogy valószínűleg az ő kiszállási díjuk több volt, mint a tartozás. Nem fizettem most se, írnom kell nekik levelet, leírni mi történt. Kíváncsi vagyok a végére....

Na és egy jó hír utoljára: Zsófi ma úgy ette a "sütőtök almával" nevezetű pempőt, hogy nem győztem elég gyorsan kanalazni, ahogy tolta befelé!!! :-DDDD

Ma lustálkodós napot tartottunk. :-) Zsófival fél 12-ig aludtunk!!!! Dani picit hamarabb kelt, de aranyos volt, csendben játszott, hogy ne ébresszen fel minket. Olyan de olyan jó volt sokáig aludni! És egész nap nem csináltam semmi különöset, csak a kötelező napi rutint.

Zsófi egyre többet és egyre tudatosabban forog. Eddig naponta 2-3-szor láttam megfordulni, ma viszont rengetegszer. Ami egy kicsit zavar, hogy csak a bal oldalán át fordul mindkét irányba. Remélem majd ahogy ügyesedik rájön, hogy nem csak abba az irányba lehet fordulni.

Dani hihetetlenül édes, ahogy Zsófival foglalkozik. Tetszik neki, hogy most már lehet vele kommunikálni, ahogy ügyesen mozog. Azzal játszik, hogy megpróbálja megnevettetni. Zsofka meg persze hangosan kacag a bátyónak. Ha pedig a hugi megfordul Dani sikongatva ujjong. :-) Vagy a másik kedvenc ha Zsófi megfogja valamijét, az ujját vagy az orrát... :-DD

A torokfájásom picit javult, még mindig fáj, de kevésbé mint tegnap. Rengeteg mézes teát iszok, meg c-vitamint szedek, hátha megúszom.

Már megint fáj a torkom. Ez most már hihetetlen... Miért nem vagyunk képesek kilábalni végleg ezekből a nyavalyákból? Ez most már egész télen így fog menni? Semmi más bajom nincs - legalábbis egyelőre - csak a torkom fáj, de az annyira, hogy alig bírok nyelni. Nem is vacsoráztam, enni sincs kedvem, mert kínszenvedés minden falat. :-(

Nagyon nyüzsis napunk volt. Reggel korán keltem, délelőtt sísuliban voltunk. Gyors takarítás és főzés után pedig vendégeink voltak, méghozzá két turnusban. Este 9-kor ment el az utolsó vendég, háááát nem tiltakoztam mikor indulni készültek. Addigra már Zsófi is olyan éhes-fáradt volt, hogy csak sírt szegénykém. Megfürdettem, megetettem, majd azonnal elaludt. De Danit se kellett altatgatni, kidőlt a hugival együtt.

Zsofka ma már egy fél üveg sütőtökpürét megevett. Ez már mennyiség! :-) Kb 80g :-) Igaz, csaltam egy kicsit, mert bekapcsoltam neki az evéshez a Teletabikat. Tátott szájjal bámulta a tévét, elfelejtett tiltakozni. :-D

Délután János is itt járt. Úgy volt, hogy odajön a sísuliba reggel, de nem jött. Mikor rákérdeztem, azt mondta fájt a hasa egész éjjel, tegnap nagyon bekajált, ezért nem jött. Bravó. Én bármilyen beteg vagyok, ugyanúgy el kell látnom a gyerekeket. Vagy már megint én vagyok a szemét, hogy ilyeneken fennakadok? Később aztán átjött, de Dani nem akart kimenni hozzá. Kértem tőle egy kis türelmet, míg rábeszélem Danit, de azt mondta hagyjam. Hát hagytam.

Kibújt Zsofka első foga!!!!!!! :-DDD Hát ez a magyarázat a tegnap előtti nyűgösködésre!!! Nem is gondoltam erre, mert Daninak 1 évesen jött ki az első. És eddig mindenben egyformák voltak a tesók. :-) Na szóval a napi sütőtök adag majszolása közben vettem észre, hogy megkoccant Zsófi szájában a fém kiskanál. Először azt hittem máshonnan jön a hang, de mikor másodszor is... :-) gyorsan benyúltam a pici szájába és kitapogattam... és jééééé van egy fogacskája!!!! :-DDDD

Danikám is hatalmas boldogságot okozott ma nekem. Magyarból írtak dolgozatot és hibátlan lett! 100%-os!!!! :-DDD Annyira örülök, hogy azt leírni nem tudom. Három évesen még azt mondták nem biztos, hogy egyáltalán valaha beszélni fog, vagy hogy szobatiszta lesz. 4 éves kora után kezdett el beszélni. És most itt tartunk. Öt és fél év kőkemény munka van a hátunk mögött. Minden perce megérte, és minden fillér amit a fejlesztésére költöttünk. Hálás vagyok minden pedagógusnak aki foglalkozott vele.

Zsofkának furcsa napja volt, nem találok rá igazán jó szót. Először is: szerencsére nem kapta el a hasmenős vírust. Doktornénink szerint néhány óra a lappangása, és most már 1,5 napja jól van Dani. Hurrá!!! Na szóval, reggel 9-kor kelt, este 9-kor fektettem le, és a kettő között mindössze egyszer félórát aludt. Illetve a szoptatások alatt pár perceket. Úgyhogy úgy telt a napunk, hogy percenként váltakozva hol jókedvűen nevetgélt, hol álmosan nyüszizett és dörzsölgette a szemét. Szemmel láthatóan fáradt volt, de nem tudott elaludni, pedig minden eszközt bevetettem.

Érdekes, hogy a babáknak meg kell tanulniuk elaludni. Emlékszem Danival is voltak hasonló gondok, kb 7-8 hónapos kora körül. Fáradt volt, de le nem csukta volna a szemét, csak nyűglődött. Ma ugyanezt csinálta Zsófi is. Nekünk annyira természetes, hogyha aludni akarunk lecsukjuk a szemünket, nekik erre rá kell jönniük. Addig viszont jó pár nyűgös napon túl kell esnünk.

Újrakezdtem a kóstolgatást Zsófival. Védőnő azt mondta, hogy amíg beteg, ne erőltessem, de most már jól van. Az egyszer már bevált sütőtököt vetettem be. És iiiiiigen most is bejött!!! Evés terén is van mit tanulnia drága kincsemnek. :-) Például, hogy ki kell nyitni a száját. :-))) Látszott, hogy nem azért nem nyitja ki mert nem kér, hanem mert nem érti hogy mit kellene csinálnia. Ezért minden kanálnál meg kellett nevettetnem, és zsupsz... Ekkor jött a következő probléma: nem tudja hogyan kell mozgatnia a nyelvét ahhoz, hogy a pempő ne kifelé, hanem befelé mozduljon. :-) Jókedvűen mosolyogva túrta ki a szájából a kaját. :-) Merthogy szopizásnál előre kell nyújtania a nyelvét, ez azonban kanalas evésnél nem túl hatékony módszer. Na de gyakorlat teszi a mestert, majdcsak bele fog jönni!

Szegény Danikámnak nincs valami szerencsés szériája. Épphogy meggyógyult, szombaton vette be az utolsó szem antibiotikumot. Erre most összeszedett egy hasmenéses vírust. Reggel elvittem a suliba, itthon még semmi baja nem volt, mikor beértünk elkezdett panaszkodni hogy fáj a hasa. Majd pár perc múlva már ült a wc-n. :-((( Úgyhogy indultunk vissza haza. De necces volt, majdnem bírta ki az utat, futás volt a mosdóig... Délutánra jobban lett, de még holnap biztosan nem megy suliba. Most aztán izgulok, hogy Zsófika ne kapja el.

Reggel még a szoptatással is megkínlódtam kicsit. Azt vettem észre, hogy mintha az egyik tejcsatorna "eldugult" volna. Hiába szopizott Zsófi, egy részen benne maradt a tej, és fájt. Megijedtem, mert ez könnyen begyullad és nagyon fájdalmas. :-( Jó alaposan átmasszíroztam, forró zuhany, szoptatás idióta pózban... és végül sikerült! Legalább ezt egyszerűen megúsztuk.

Uhh durva volt a ma reggeli hajnali óracsörgés. Hogy milyen könnyen meg lehet szokni a jót??!! Még csak hétfő van, de alig várom a hétvégét. Persze én vagyok a hibás, mindjárt éjfél és még mindig itt ülök a gép előtt, holott tudom, hogy nem elég 5 óra alvás, és napközben sem tudok majd aludni. De nem tehetek róla, úgy szeretem ezeket az esti órákat, mikor csend van, alszanak a gyerekek és lelkiismeretfurdalás nélkül olvasgathatok, csetelhetek, bámulhatok ki a fejemből... egészen addig amíg fel nem borulok a fáradtságtól...

Hivatalos ügyeket intézgettem ma, és egész hétre ezt tervezem. Megpróbálok minden követ megmozgatni, hogy valami támogatáshoz jussunk. :-(

Ma volt az utolsó pihenős nap, holnap kezdődik az iskola. :-((( Annyira jó volt itthon a gyerekekkel, de szinte egyáltalán nem tudtuk kihasználni szünetet a betegség miatt. Úgy sajnálom! Néhányszor elmentünk szánkózni, de ezt leszámítva itthon feküdtünk/játszottunk. És ez volt a múltkor az őszi szünetben is, pont beteg lett Dani.

Úgy hiányzik, hogy elmenjünk valahová pár napra itthonról kikapcsolódni. Máskor ilyenkor már szervezni szoktuk a síelést, de most nem tudunk menni. Több okból sem. Se pénzünk nincs rá, se Zsófit nem tudom itthagyni. Lenne kire bízni, de cicifüggő a csöppem. Bele vagyok betegedve, hogy hosszú évek óta először nem megyünk. Danival három éves kora óta síelünk, neki is hiányozni fog. :-(

Zsofka kezd jobban lenni, végre hasonlít a régi önmagára. Ma rengeteget kacarászott, jókedvű volt. Elég volt csak ránézni, már fülig ért a szája. Egyszerűen nem lehet betelni vele, az ember egész álló nap csak puszilgatná, harapdálná, gyömöszölné... Egyre ügyesebben forog, bár nem túl mozgékony még mindig. Úgy látom, hogy nagyon jól érzi magát úgy ahogy leteszem és nincs igénye arra, hogy helyzetet változtasson. Szerintem majd ha már unja magát így, majd többet fog tornázni.

János megint gondoskodott a jó hangulatomról. Átküldte az ajánlatát, benne a részletes vagyonmérleget. Nem is megyek bele a részletekbe, mert csak felidegesítem magam... grrrr....

Meglepően jól sikerült tegnap a Szilveszterünk. Pedig azt hittem nagyon uncsi lesz, itthon fogunk ülni egész éjjel a két gyerekkel és a két kutyával. (a kölcsön golden volt itt nálunk) Ehhez képest késő délután szánkózni voltunk, oooolyan jó volt. Én is ott hemperegtem a gyerekek között. :-) Aztán pedig áthívtak bennünket a barátnőmék, úgyhogy gyorsan sütöttem egy kis rágcsálnivalót és átmentünk. Kapott Karácsonyra a kisfiuk egy klassz videójátékot (xbox360kinect) és azzal játszottunk. Hááááát én nem szeretem a videójátékokat, de ez.... vmi brutál jó! :-) Dani is rabja lett, most ő is ilyet szeretne. De sajnos ez olyan drága, hogy nekünk még jó darabig biztosan nem lesz ilyenünk. :-( Nah, szóval remekül szórakoztunk. Aztán kimentünk tüzijátékozni az utcára, összecsődült az egész utca, és együtt durrogtattunk. Mondanom se kell ez is tetszett Daninak. :-) Este 10 után jöttünk haza, és az éjfélt már itthon hármasban vártuk meg.

Szegény kölcsön goldenünk rettenetesen félt a tüzijátékoktól. Be kellett zárnom a boxba, mert a nyakamba ugrált félelmében. :-( Egy nagyobb durranásnál az ágyba is beugrott hozzánk szegény. :-( Bingo egész jól viselte, őt csak éjfélkor kellett nyugtatgatni, előtte-utána mikor nem volt annyira durva, azt simán viselte.

Ma volt itt János, elhozta a Karácsonyi ajándékokat. Amit ő vett, az öccse és az apjáék, tehát az egész családja nevében. Kizárólag Daninak vettek ajándékot, Zsófinak semmit. Még a nagyszülők se vettek egy árva kis csörgőt sem a legkisebb unokájuknak... Daninak is feltűnt, és beszélgettünk erről. Édes drágám ezek után néhány ajándékot odaadott Zsófinak, hogy megossza vele, és ne legyen szomorú a kishuga. A 8 éves autista kisfiamnak nagyobb intelligenciája van, mint az egész B...r családnak együtt véve.

Boldog és mindenféle csudajóban gazdag új évet kívánok nektek, drága olvasóim :-) nektek, akik tartjátok bennem a lelket! Köszönöm azt a sok szeretet és figyelmet, amit nap mint nap kapok tőletek! Szeretlek Benneteket!!!! :-)

Azért nem írtam eddig, mert csak annyira tellett volna tőlem, hogy: "szarul vagyunk, lázasak vagyunk, köhögünk, alig van tejem..." Panaszkodni meg uuuutálok, legalábbis napokon keresztül, úgyhogy inkább kihagytam. Na de ma, végre!!!! Felcsillant a remény, hogy túl vagyunk a nehezén. Már egy teljes napja nem volt lázam, a gyerekeknek sem, és mintha szép lassan mindannyian elindultunk volna kifelé ebből vacakságból. A tejem is úgy érzem kezd visszatérni, ma reggelre tejben úszva ébredtem :-) pedig ilyen már régen volt.

Az antibiotikumot azonban egyikünk sem úszta meg. Én már túl vagyok a kúrán, Zsófi 2 napja szedi, mától pedig Daninak is elrendelte a doktor néni. De már nem érdekel, csak gyógyuljunk már meg. :-(

Daninak közben potyognak a fogai, pár nap leforgása alatt három foga is kiesett. Szegénykém enni azt alig tud, ellenben lelkesen várja a Fogtündért. Még egy mozog neki, remélem aztán most jön egy kis szünet, mert a gatyánk rámegy... :-D

Van egy kölcsön goldenem pár napra, a szomszédunk elutazott, és én sétáltatom/etetem addig. Annyira élveztem a két kutyával a mai sétát!!! Gyönyörűek voltak ahogy szaladgáltak, bírkóztak a hóban. Asszem nem vagyok normális, de még akarok néhányat ezekből a szépségekből! :-))))

Megint egyre jobban tornyosulnak a gondok. :-( A gyerekek ugyan nem lázasak már, de mégis rosszabbul vannak. Dani úgy köhög, hogy néha már öklendezik, sőt van hogy elsírja magát, mert nem bírja abbahagyni a görcsös köhögést. Zsófi is köhög, és közben meg borzalmas hangon veszi a levegőt. Voltunk reggel orvosnál, vírusos, úgyhogy csak köptetőt kaptak, meg persze C vitamin, orrcsepp, sok folyadék...

Írt fel a gyerekorvos tápszert Zsófinak, de persze hogy nem kell neki. Védőnővel konzultáltam, ki is jött délután. Neki sem evett. Viszont hozott egy kütyüt, "szoptanít" a neve, az a lényege, hogy szoptatás koözben egy pici csövecskét vezet a baba szájába, amin érkezik a tápszer, és olyan mintha a ciciből szívná. Elméletben remek találmány, a gyakorlatban nekem az istenért se sikerült vele szoptatni. Szóval marad a natúr cici. Védőnőnk szerint van annyi tejem, hogy ne száradjon ki, úgyhogy szoptassak amilyen gyakran csak tudok, és higyjem el, hogy vissza fog jönni. Nem tudok mást tenni, hiszek.

Na és az újabb gond: Bingonak hasmenése van, de nem ám kicsi. :-( Ő éjszaka boxban alszik, nehogy szétrágjon valamit. Úgyhogy reggelre szegénykém telef..ta a boxot, és mivel nem tudott mást tenni, bele is feküdt. :-( És nem csak a boxot, hanem a környékét is, úgyhogy takarítás, függönymosás volt a kora reggeli program. A kutya meg nyakig volt szaros, ezért kerítenem kellett egy kutyakozmetikust, aki azonnali hatállyal megfürdeti. A boxot meg el kell vinnem még holnap a kocsimosóba, hogy nagy nyomású gőzborotvával lemossam.

Napközben nem volt időm magammal foglalkozni, rohangáltam a gyerekek-kutya-orvos-gyógyszertár-kutyakozmetikus között. Este mikor leültem, éreztem, hogy megint szarabbul vagyok. Újra kezd hőemelkedésem lenni, és fáj mindenem. Tele van a t..öm. :-(((

Nem ez a Karácsony lesz az, amire majd egyszer szívesen gondolok vissza. :-( Egyáltalán nem a szeretetről, békéssegről és pláne nem pihenésről szólt. Családi körben töltöttük, de nem éreztük jól magunkat, feszült volt mindenki. Ráadásul még jobban betegek lettek a gyerekek. Dani és Zsófi is belázasodtak, napi többször kellett lázcsillapítót adnom nekik. Az egyetlen jó dolog az öröm volt Dani arcán, mikor az ajándékokat bontogatta. :-) Zsófika persze nem fogott fel semmit az egészből, de azért szemmel láthatólag jól érezte magát az új hintájában. :-)

Az i-re a pontot az tette fel, hogy úgy tűnik hirtelen nagyon kevés lett a tejem, egyik napról a másikra. De még ez sem lenne tragédia, ha Zsófi eszegetne vagy legalább inna valamit. Sajnos azonban semmit nem fogad el sem cumisüvegből, sem pohárból, sem kanállal... :-(((( Kínomban már próbáltam lefejni egy kis tejet és cumisüvegből odaadni neki, hogy szokja az üveget, így sem akarta meginni. Kizárólag a cicihez ragaszkodik, lelkesen szopizza a majdnem semmit. Azért gondolom, hogy kevés a tejem, mert alig pisis a pelusa, és nem kakilt már két napja. Fejtem is, és kb 1 órával szoptatás után még 10ml-t se sikerült fejnem. Kétségbe vagyok esve, nem tudom mi lesz így. Holnap elmegyünk az orvoshoz, de hiába ír fel tápszert, nem tudom megetetni üvegből. :-( Ha az anyatej nem kellett neki a tápszer sem fog.

János nem jelentkezett egész Karácsony alatt. Most későn este írt egy mailt, hogy holnap át akar jönni odaadni Dani ajándékát, meg elvinné szánkózni. Kizárólag Danit említette, pedig most már biztosan tudja, hogy két gyereke van. :-( Ez a csöpp kislány annyit sem érdemel, hogy valami apróságot vegyen neki Karácsonyra...

Cudar napon vagyok túl. :-( Tegnap késő estére belázasodtam, kénytelen voltam lázcsillapítót bevenni, mert mozogni alig bírtam. :-( Én nem vagyok lázas típus, ritkán lázasodok be, de akkor már egy hőemelkedés is nagyon lever a lábamról. Szenvedtem egész éjjel, és reggel sem tudtam felkelni. Dél volt, mire össze bírtam magam kaparni annyira, hogy kimásszak az ágyból. Szerencsére Dani már eléggé önellátó, feltalálta magát, Zsófi meg partner volt az alvásban. Délután voltam orvosnál, kaptam antibiotikumot, most már kicsit jobban vagyok. Bár most estére megint hőemelkedésem lett.

Nagy hír van! Végre találtam valamit, amit a lánykám nem csípőből azonnal köp vissza: Kecskeméti Sütőtökpüré rúlez!!!!! :-DDD Na nem kapkodott a kanál után, hogy mégmégmég, de legalább komolyabb fintorgás nélkül lenyelte. Hurrrá!!!! A száját nem akarta kinyitni, úgyhogy sok múlt az időzítésen, és hogy mennyire voltam gyors. Bohóckodtam neki, és mikor elkezdett nevetni, zsupsz... be a kanál a szájába! :-) Később meg adtam neki egy kenyérhéjat rágcsálni, és nagyon alaposan szétcsócsálta, szemmel láthatóan ízlett neki. Lehet, hogy mégiscsak fog enni a kiscsaj? :-)

Megint rosszabbul lettem. :-( Nem tudom, hogy ez egy újabb vírus, amit az előzőre szedtem össze, vagy csak az előzőnek a fellángolása, de ramatyul vagyok. Reggel úgy ébredtem, hogy nagyon fájt a mellkasom. Most estére már újra fáj a torkom, fejem, hátam és hőemelkedésem van. Remek lesz így a Karácsony. :-(((

Olyan jóóóóó sokáig aludtunk ma reggel! :-) 10 körül ébredtek a gyerekek, úgyhogy én is tudtam addig aludni. Az idejét nem tudom megmondani, mikor tudtam ilyen sokáig lustálkodni. Bingo nehezményezte is, és unalmában begyűjtötte a cipőimet a boxába. :-) Minden cipőmből egy fél párat ellopott, bevitte a fekhelyére, de szerencsére nem rágta szét őket, csak itt-ott nyálasak lettek. Már máskor is csinált ilyet, de mindig olyankor ha nem vagyok ott és mindig csak az én cipőmet viszi el. Van hogy felmegyek az emeletre egy pillanatra, és mire jövök le már becipelte a boxba a papucsom. De ha ott vagyok, akkor sosem. Mintha így fejezné ki, hogy hiányzok neki. :-)

Zsofkáról fürdés után csináltam pucér képeket. Olyan hasonfekvős csupasz popsis msolygós fotókat, amit minden babáról kötelező készíteni. :-DDDD

Voltunk a védőnőnél a hat hónapos kontrollon. Kistündérem átlépte a 7 kg-ot. :-) Most már nagyon lassú ütemben hízik Zsófi, az elmúlt három hétben csak 150g-ot. Szerintem már kevés neki a tejem, és épp itt lenne az ideje, hogy elkezdjen enni mást is. Időről időre megkóstoltatok vele dolgokat, de még mindent kiköpött eddig. Ma a banán volt a soros, gondoltam hátha az édes íz jobban bejön. De nem. :-( Vagyis talán ez ellen tiltakozott eddig a legkevésbé, de ízleni ez sem ízlett. Egyszer majd csak éhesebb lesz, mint finnyás... :-)

Nagy esemény is történt ma: hasról hátra fordult Zsófi! Pont a védőnőnél arról beszélgettünk, hogy mit csinál, mit nem csinál, hasra fordítottam, hogy megmutassam hogy nem igazán támaszt ki a kezével, mikor egyszercsak megfordult! :-) Nem ez az első eset, hogy valami meglepőt produkál a védőnéninek, úgy látszik nagyon szereti őt. :-DDD

Elvileg már hátról hasra is fordult két napja, többször is, de én ezt nem láttam, csak Dani mondta. Az történt, hogy felvittem Dani szobájába Zsófit a szivacsra, szereti ott nézni, ahogy Dani játszik és beszél hozzá. Aztán egy idő múlva hallottam hogy kezd nyűgös lenni, és mikor felmentem hozzájuk akkor mesélte Dani, hogy állandóan a hasára fordul, pedig ő mindig visszafordítja... Fura, mert azóta egyszer sem fordult meg. Nem feltételezem, hogy Dani hazudna, legalábbis nem szándékosan, csak Daninak sajnos nem szabad mindent elhinni. Ő sokszor nem érti amit mondunk, félreérti, vagy rosszul mondd el valamit. Szóval nem biztos, hogy ez így történt.

János telefonált napközben, de nem tudtam felvenni, gondoltam majd újrahív, ha fontos, vagy ír sms-t. Este hívott megint, és lecseszett: "nehezményezem, hogy nem veszed fel a telefont..." hát bakker nem vagyok telefonügyeletes. És valamiért nem rajongok érte, mikor beszélnem kell vele...