Isten éltesse az én drága egyetlen tündérkémet!!!!!! Ma 17.15h-kor pontosan 6 hónapos! :-DDDD

Amilyen vacakul indult ez a nap, annyira jól éreztük magunkat a végére! :-)

Reggel világvége hangulatban ébredtem. Iszonyú pocsékul éreztem magam, alig aludtunk éjjel, Zsófi sokszor fent volt. Végigszenvedtem a délelőttöt. Aztán öszekapartam magam, kimentem havat lapátolni, és a friss levegő annyira jót tett, hogy egészen magamhoz tértem. Délután szülinapra voltunk hivatalosak, bevallom a hátam közepére nem kívántam az egészet, de nem akartam Danival kiszúrni, már nagyon várta.

És ez volt a lehető legjobb amit tehettünk, hogy elmentünk, ugyanisan fantasztikusan jól sikerült! Én még ilyen jó gyerekzsúron nem voltam. Az egyik budapesti síiskolában tartották, lehetett síelni, fánkon csúszkálni, pizza, forró tea, forralt bor... mindehhez hóesés, kivilágított pálya, jó zene... hmmmm :-DDDD

Mondanom se kell, a gyerekeknek a fánkon csúszkálás volt a favorit, a szülőknek meg a forralt bor. :-) Dani úgy elfáradt, hogy ahogy hazaértünk ledőlt és elaludt a kanapén. Több mint három órán keresztül őrültködtek a hóban. Zsofka szinte végig aludt a babakocsiban jól bebugyolálva, de közben egyszer meg is tudtam szoptatni az öltözőben. Ő viszont úgy kialudta magát a jó levegőn, hogy még mindig itt nevetgél nekem, ahelyett hogy aludna. :-)

....és.... igen.... kitört a téliszünet!!!!!!!!! :-DDDDDDD Mostantól 16 napig nem kell korán kelni! HURRRRÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!

Elvittem ma Zsofkámat a doktornénihez, mert nincs jobban és aggasztott ahogy időnként sípolva veszi a levegőt. Ráadásul az egyik szeme is váladékos. Torokgyulladása van és a bal szeme be van gyulladva. Az antibiotikumot egyelőre megúsztuk, de szemcseppet és köptetőt kapott. Édes kis kincsem remélem hamar meggyógyul, olyan rossz látni ahogy szenved. :-( Dani és én sem vagyunk jobban, de végre itt a szünet és ki tudjuk pihenni magunkat.

Apás hétvége lenne, de János írt, hogy beteg ezért máskor szeretné elvinni Danit. Ezúttal legalább szólt, hogy nem jön, eddig még ezt sem tette meg.

Szerdán volt egy hete, hogy voltunk az apasági vizsgálaton, és azt mondták akkor, hogy 1 hét múlva lesz meg az eredmény. Most péntek van, gondolom már megvan. Azért csak gondolom, mert János nem érzi szükségét, hogy megossza velem. Persze ha az derült volna ki, hogy nem ő az apja Zsófinak, akkor már az ország kurvája lennék, és bekeretezve hordaná körbe a bizonyítékot. De így, hogy ő az apja, lapít az eredménnyel.

És igen, beteg lett Zsófi. :-( Nemcsak ő, én is. De még Dani se gyógyult meg... :-( Édes kis bogárkámat nagyon megviseli, sose sírt ennyit, mint most. Sokat alszik, de mikor ébren van akkor nagyon nyűgös. Köhög, tüsszög és sokszor furán fújtatva veszi a levegőt. :-( Én sem érzem jól magam, fáj a torkom, folyik az orrom, levert fáradt vagyok. Még talán Dani van a legjobban, neki is folyik az orra, de legalább a kedve jó. Remélem kiheverjük Karácsonyra ezt a nyavalyát!!!

Az elmúlt két napban nem történt velünk semmi különös. Elvittük Danit reggel az iskolába, utána pedig itthon lábadoztunk Zsófival. Próbáltam annyit aludni, amennyit csak bírtam. Sajnos gyógyszert a szoptatás miatt továbbra sem szedhetek, úgyhogy marad a citromos mézes tea és a pihenés.

Már csak 1 nap és....... :-DDDD

Szerintem Zsófi beteg lesz. :-( Napközben még csak az tűnt fel, hogy a szokásosnál is többet alszik. Gyakorlatilag háromszor félórát volt csak ébren a nap folyamán. Most este picit többet van fent, de nyűgös, sír, semmi se jó neki. Nem bírom megvigasztalni csak a cicivel, de az is csak átmeneti. A szemei is furán csillognak, pedig nem lázas. Nyoma sincs annak a nevetgélő tündérkének, akit tegnap fotóztam. :-(

Nekem is kapar megint a torkom, pedig a múlt heti betegségen már úgy tűnt, hogy túl vagyok. Szóval megint bekaptunk valami vírust... :-((( Még három nap van vissza idén az iskolából, aztán kezdődik a téliszünet. Jó lenne megúszni komolyabb betegség nélkül.

Délelőtt voltam a munkahelyemen. Bár egyetlen porcikám se kívánkozik vissza, mégis jó volt egy kicsit meglátogatni a volt kollégáimat. Sajnos átszervezés miatt szerteszét szórodott a társaság, azért a számomra fontos emberekkel sikerült találkoznom. Kivéve a volt főnökömet, ő már megint nem volt bent. :-( A szülés óta, ha jól emlékszem most mentem be harmadszor, és eddig minden alkalommal elkerültük egymást. :-(

Danit még mindig nem engedtem iskolába. Bár a doktornéni szerint mehetne közösségbe, de egyedül nem tudja rendesen kifújni az orrát, az iskolában meg nem tudnak figyelni erre. Úgysem tanultak ma, hanem a Karácsonyi műsort gyakorolták. A műsorra azonban bementünk, sőt előtte egy picivel, hogy még egyszer a próbán ott tudjon lenni Dani. A verseket még itthon megtanultuk, már csak azt kellett rögzíteni, hogy hova kell állnia és ki után következik. Nagyon helyesek voltak, sok kis pösze gyerkőc, ahogy szavalták a verseket. :-D Eddig furcsállottam, hogy az iskolai logopédus dícsérte Danit, hogy milyen szépen tisztán beszél. Most már értem miért... :-D Az osztály nagyobbik része küzd valamilyen beszédhibával. Persze jól állt nekik, nagyon jókat mosolyogtunk rajtuk. :-)

Zsófikát is ünneplőbe öltöztettem ez alkalomból. Hát majd megzabáltam, olyan jól állt neki a piros (kicsit ciklámenes) ruhácska a harisnyával és bundás csizmával. Imádom!!!!!! :-DDD

Úgy volt, hogy ma vendégségbe megyünk Dani kedvenc haverjához, mézeskalács sütő és díszítő buliba. :-) Mégsem tudtunk elmenni, mert ők síelni készülnek, mi meg betegeskedünk és nem akartuk a bacinkkal elrontani az ő síelésüket. Így aztán hirtelen lett egy szabadnapunk, ami nálam azt jelenti, hogy azonnali hatállyal rendkívüli programot kell szervezni. :-)

Pillanatok alatt kitaláltam a tervet, már csak a barátnőmet kellett mozgósítani. Nem tiltakozott, sőőőőt... úgyhogy Zsófit lepasszoltam neki, az ő kisfiát pedig elvittük magunkkal korizni! :-DD Amilyen hirtelen jött ötlet volt, annál jobban sikerült! Csak ne lett volna olyan kemény a jég! Több helyen is feltörtem a jeget a pályán. :-DD Bár annyira ez nem vicces, mert nagyon fáj a hátsóm, meg a bal csuklóm is. Ilyenkor érzem, hogy én sem fiatalodok. Régen az ilyesmi meg se kottyant.

Dani továbbra is köhög és folyik az orra. De ahhoz meg túl jól van, hogy a négy fal között tartsam. A hideg levegőn ez a kis mozgás pont jótt tett neki. Remélem hamar meggyógyul.

Úgy látom Zsófi életében új korszak kezdődött. Még mindig nem forog ugyan, de most már nagyon határozottan nyúl a tárgyakért, nézegeti, forgatja és .... betömi a szájába. Mindet. :-) Sokkal kommunikatívabb is, szóval kezdi felfedezni a világot.

Második hete csináljuk Zsófival a szenzoros tornát (más néven TSMT). Egyre ügyesebbek vagyunk, de még nem zökkenőmentes. Főleg a plédben lengetés és a nagylabdás feladatok mennek nehezen. A plédes azért, mert ahhoz két ember kell, így Danit is be kell vonnom. A nagylabdát pedig valamiért nem szereti Zsófi. Eleve utál hason lenni, plusz még az ide-oda mozgás rajta, gondolom nem érzi magát biztonságban. A lengetést úgy döntöttem ki fogom váltani egy babahintával. Láttam a tévében egy riportot egy piciknek való hintáról és úgy döntöttem megveszem neki. Nem olcsó, de a gyógypedagógusunk állandóan azt mondogatja, hogy mennyire fontos az idegrendszer fejlpdéséhez a hintáztatás. Ez lesz Zsófi ajándéka Karácsonyra. :-)

Bingonak hasmenése volt az éjjel. Szegénykém kétszer is körbefo....ta a lakást. :-( Nem tudom mi a fenét ehetett össze, mert én csak tápot adtam neki, illetve olyan maradékot (keveset), amiből mi is ettünk. Sajnos az utcán is feleszik minden vackot, egyelőre nem bírtam még leszoktatni róla. Retriever....... Na szóval takarítottam rendesen, egyszer éjjel, és egyszer reggel. Négyszer mostam fel, de még mindig éreztem a büdöset. :-((

Tesóméknál voltunk délután. Dani imád náluk lenni, mindig nagyon elemében van ilyenkor és produkálja magát. Elmentünk ajándékokat vásárolni, közben Dani bement a játszóházba. Látszik, hogy még nincs jól, fél óra után ki akart jönni, úgyhogy nem tudtunk rendesen körbenézni. 

Zsófikám ismét lekapott a lábáról mindenkit. :-) Unokatesókat az ujjai köré csavarta... Tényleg hihetetlen, hogy csak vigyorog, nevetgél mindenkinek ez a kis Édesbogár! :-D

Dani beteg lett mára. Pontosabban ez már napok óta tart, köhög és az orra is folyik, de mivel eddig nem viselte meg különösebben, ezért engedtem iskolába. Ma reggel azonban lázasan ébredt, nagyon rosszul érezte magát, így szó sem lehetett suliról.

Szegénykémre nagyon rájár a rúd, újabb foga kezdett el mozogni. Tegnapelőtt kiesett egy felső, de a másik felső is mindjárt kipottyan, erre most egy alsó is... lesz dolga a Fogtündérnek! :-D Kis drágám semmi olyasmit nem tud enni, amit harapni kell.

A takonykórt mi is elkaptuk sajnos Zsófival. Pici lánykám is szipog, tüsszög, köhög. Nekem meg fáj a torkom, és alig van hangom. Lerobbant a társaság. :-(

János ma este is elküldte a napi méregkapszuláját email formátumban. Mikor hagy már végre minket békén???? Jövő hétre volt kitűzve a következő tárgyalásunk a bíróságon, de hívott az ügyvédem, hogy elmarad, és egyelőre új időpont sincs.

Remek a hangulatomtomtom, ma van a szülinapompompom... :-DDD

Danika egy tündér volt reggel! Még tegnap este suttyomban csinált nekem ajándékot, papírból vágott ki mintákat, azt betette egy díszzacskóba, és elalvás előtt a párnája mellé tette, hogy reggel azonnal fel tudjon köszönteni. :-DDD És így is lett, ahogy felébredt, rácsodálkozott a fogtündér ajándékára :-), majd átadta nekem az ajándékát sok-sok puszi kíséretében. :-DDDD

Az volt a szülinapi kívánságom, hogy aludni szeretnék egy hatalmasat. :-) Teljesült! Zsófikámmal aludtunk egy maratonit ma napközben. Nagyon fáradt vagyok mostanában, keveset alszom, és azt is megszakításokkal. Várom már a téliszünetet, mindannyiunkra ránk fér a pihenés.

Meghívott ebédre a barátnőm a fenti alkalomból. :-) Főzött finomat, sütött sütit és a kisfiával elénekelték nekem a Heppibörzdéjt. Annyira jólesett!!!

Estére Jánosnak azért sikerült elrontania a jókedvemet. Írt mailt, hogy a hétvégén el akarja vinni Danit. Csakhogy most nincs apás hétvége, ezt meg is írtam neki. Mire ő dühödten válaszolt, hogy csak azt akarta tudni mennyire vagyok közreműködő, de ezek szerint nem, és hogy nem Dani nem akar vele menni, hanem én nem akarom stb.

Na de ácsi, múlt hétvégén apás hétvége volt, annyira nem jelentkezett, hogy bocs ne várjatok nem tudok menni. Hétfő estére megbeszéltük, hogy jön, de helyette az iskolába vitte a csomagot. Most meg nem apás hétvégén fel van háborodva, hogy nem viheti el Danit???? Képtelen vagyok felfogni a gondolatmenetét...

Túlestünk az apasági vizsgálaton. Írtam pár napja, hogy elfogadtam János feltételeit, ő átutalta az iskolának az 1 havi tandíjat mi pedig elmentünk a vizsgálatra. Fizikailag semmiség volt, egyáltalán nem fájdalmas dolog, szájnyálkahártyából vesznek mintát egy kb olyasmi eszközzel mint egy fültisztító pálcika. Lelkileg megterhelőbb volt számomra, alávetni Zsófit ennek a baromságnak, mikor semmi értelme, csak János lejárató kampányának a része ez a színjáték. Hát tessék, legyen boldog, egy hét múlva papírja is lesz arról, amit eddig is tudott.

Délután szülői konzultáción voltam Dani gyógypedagógusánál. Ez kb olyan, mint az iskolában a szülői értekezlet. :-) Elmondta mostanában mivel foglakoznak és főleg miért, hogyan látja a gyerekeket stb. Sokkal jobbnak festette le Dani állapotát, mint ahogy én azt látom. Ez egyébként az iskolára is igaz, hogy egy-egy konkrét esetet leszámítva, általánosságban kedvezőbb dolgokat mondanak róla. Csak én látom ennyire sötéten? Vagy túl szigorú vagyok???

Daninak kiesett az egyik felső első foga. Napok óta nagyon kínlódott már vele, örülök, hogy végre kint van. Ő persze kétségbe van esve, pláne mikor meglátta, hogy vérzik a helye... Ha vért lát pánikba esik. :-( Úgy kellett elvonszolnom a tükör elől, hogy hagyja békén, meg fog gyógyulni. És a másik is nagyon mozog, már csak napjai vannak hátra annak a fognak is. Kis vámpírom. :-D Bekészítettük a párnája alá a fogacskát, holnap reggelre várjuk a Fogtündért! :-DD

Reggelre Dani szépen kipucolt cipőjébe (és környékére) a Mikulás meghozta a várva várt ajándékokat. :-))) Dani nagyon meg volt illetődve, nem mert bemenni egyedül a szobába, fognom kellett a kezét. Talán attól félt, hogy véletlenül összefut a Mikivel? :-D Pedig később nagy mellénnyel mondta az iskolában a többieknek, hogy ő lesz a Mikulás segítője, és ezt bizonyítandó vitt be Mikulás sapkát is. Szóval nagy a boldogság!!! :-D

Utolért a gyerekek bacija most már engem is. Ők már kezdenek jobban lenni, én viszont torokfájásra ébredtem reggel. Fáj a fejem, torkom, folyik az orrom, nyűgös vagyok.

János még mindig tud meglepetést okozni, pedig már azt hittem nem, pedig de. Írtam tegnap, hogy megbeszéltük telefonon, hogy ma este áthozza Daninak a Mikulás ajándékát. Nah hát ma reggel hívott az iskolaigazgató, hogy bevitte az iskolába az ajándékot és arra kérte őket, hogy adják Daninak oda. Most ez mire volt jó???? Nem vágom. Tud erre mondani valaki értelmes magyarázatot?

Ma voltunk az első tornán Zsófival. Múlt héten H néni felmérte, hogy mely területeken kell fejleszteni őt, és ehhez összeállította a gyakorlatokat illetve megmutatta, hogyan kell csinálni azokat. Fontos kritérium, hogy közben szemkontaktusnak kell lenni, de én ezt nem bírtam kivitelezni. Ugyanis ha a tesó a látóterében volt, nem volt hajlandó rám nézni, csak Danit bámulta! :-D

Délután elmentünk vásárolni, gondoltam Danit beadom a játszóházba addig, és megveszem a Mikulás ajándékát. Nah hát a játszóház be volt zárva. :-( Az ajándékot azonban muszáj volt megvenni. Azt hittem, hogy most fog eljönni a pillanat, amikor ráébred Dani, hogy márpedig nincs Mikulás, és anya veszi az ajándékot, de nem. Kiválasztotta mit szeretne, beraktuk a kosárba, és szigorúan a lelkemre kötötte, hogy mindenképpen adjam ezt oda a Mikulásnak, hogy el tudja neki hozni hétfőn reggel. :-DDDD Ennek megfelelően ki is pucoltuk a bakancsát és kitettük az ablakba. Azon aggódott csöppet, hogy nem fog az ajándék beleférni a cipőbe, de aztán meg is nyugtatta magát gyorsan, hogy akkor majd mellé teszi a Mikulás. :-D

Pedig én már nem bánnám lassan, ha "felvilágosulna", olyan nagy fiú már, és kezd nem mese, hanem inkább hazugság jellege lenni a Mikulás-Jézuska-Fogtündér sztoriknak. De ő ragaszkodik ezekhez, hiába próbáltam finoman rávezetni.

Apás hétvége volt, de János nem jött el. Vasárnap délután telefonált, hogy áthozza Dani ajándékát, de nem voltunk itthon, úgyhogy holnap este fog jönni.

Olyan jó volt, hogy nem kellett ma sísuliba menni korán reggel... :-) Aludtunk ameddig csak bírtunk, azaz fél 8-ig, mert akkor ébredt Dani. Én még 8-ig ráhúztam, Zsófi meg 9-ig. Nem is emlékszem mikor aludtunk utoljára ilyen sokáig. De még így is nagyon álmos vagyok.

Zsófi mostanában sokszor felkel éjjel, és nem is alszik vissza azonnal. Van, hogy 1-1,5 órát is fent van. Nem sír, de nézelődik, gügyög, mocorog, pont annyira hogy nem tudok tőle aludni én sem. Ilyenkor reggel alig bírok magamhoz térni, főleg hétköznapokon gáz ez.

Nagyon hideg lett a hétvégére, ennek ellenére tetszik ez az időjárás. Szépen süt a nap és gyönyörű tiszta idő van. Sokkal inkább ez, mint a pár fokkal melegebb, de locspocs latyak. Danikám is élvezte nagyon rengeteget volt kint, jégtörőset játszott a házunk előtti árokban.

Babaörze volt nálunk délelőtt az egyik helyi suliban. Vettem egy csomó gyönyörű ruhát és játékot a gyerekeknek potom pénzért. Jó dolog ez a börzézés. Olcsóbb még a vateránál is, és nincs csalódás hogy nem ezt akartam, nem tetszik, nem érkezett meg a csomag...

Úgy mennek el a napok-hetek-hónapok, hogy szinte észre sem veszem. Reggel felkelek és hopp este van. Hétfő van és hopp hirtelen péntek. Már megint eltelt egy hét. Már csak két hét van hátra az iskolából, és itt a téli szünet, Karácsony... Zsófikám is napokon belül féléves lesz. Nem akaroooooooom!!!! Úgy szeretném még élvezni, megélni ezt a soha viszza nem térő időszakot. De nem bírom, mert csak rohanok állandóan és próbálom utólérni magam. :-(

Csodálatos öröm ért ma az iskolában! Megírták Daniék az első dolgozatot! Méghozzá matekból. És...és.....és....... 98%-os lett!!!!!! :-DDDD Mindössze egyetlen hibája volt, de az is figyelmetlenségből, mert tudom, hogy tudja, de ennyi bőven belefér. Olyandeolyanboldogvagyok!!!!!!! :-DDDDD

Délután elmentünk Danival a játékboltba, hogy összeírjuk a listát a Mikulásnak és a Jézuskának. :-DDD Nagyon várta már, és hatalmas lelkesedésel válogatott. Meg akartam neki venni az egyik pici apróságot előlegnek, amit kiválasztott, de nem engedte, merthogy ezt a Mikulás majd úgyis meghozza neki. De ha mégsem, akkor majd utána megvehetjük. :-DDD

Már megint valami betegség kerülget bennünket. Nem vészes, de szipognak és köhögnek a gyerekek. Dani már 2-3 napja kezdte, Zsófi csak most. Jó lenne, ha megúsznánk most is olyan simán, mint a múltkor. Kopp-kopp.

Daninak közben elkezdett mozogni az első két felső foga. Egyszerre a kettő. Szegénykém, nem nagyon fog tudni enni mostanában keményebb dolgokat. Itthon még oké, felvágom neki, hogy ne kelljen harapnia csak rágni a hátsókkal, ne de a suliban? Hogy eszi majd meg az ebédet vagy a szendvicsét? Nem tudom neki falatokra vágva becsomagolni. Ha már kiestek, akkor könnyebb lesz, addig a problémás, amíg még ott vannak és lötyögnek.

Kivételesen ma délután voltunk a sísuliban szombat helyett. Dani kérése volt, hogy egyszer szeretne sötétben a kivilágított pályán is síelni. Tényleg nagyon jó hangulata van ilyenkor a pályának. Most épp hó is volt, klassz fények, szállingózó hóesés... meg nagyon hideg. :-) Zsófikát beöltöztettem eszkimónak még ráterítettem vastag plédet is, így néztük, hogy milyen ügyes a tesó. :-)))

Huhhhh iszonyú idő volt ma. A hóeséssel nem lenne baj, ha nem párosulna hozzá a csúszós út. A k...ra csúszós út.... Többször is megcsúsztam és mások is, csak a szerencsén múlt, hogy nem tört össze az autóm. Pedig már fent van a vadiúj téligumim.

A másik problémám a hólapátolás. Kis mennyiségben, szép téli időben még jól is esik egy kis mozgás. Na de szakadó (ónos) esőben havas latyakot lapátolni nem a kedvenc sportom.

Kipróbáltam, milyen lenne 4 gyerekes anyukának lenni. Barátnőm 2 gyerekét is én vittem a gyógypedagógushoz. Hááát.... bár kétségkívül nagyon jó gyerek volt mindhárom fiú és a pici lány is, azért asszem hamar feladnák az idegeim... :-D

Azzal fogadtak ma a suliban, hogy Dani megint verekedett. Nem tudom mi van vele már megint, pedig olyan jól alakultak már a dolgok. :-( Volt kb 2 hét, amikor jól viselkedett, és most péntek óta újra nem tud uralkodni magán. :-((( Mondtam neki, hogy rettenetesen szomorú vagyok. Mire ő maga kitalálta, hogy akkor most 2 hétig nem fog tévét nézni. Asszem lassan semmi szükség nincs rám, neveli önmagát a gyerek. :-DD

Délután voltunk a heti megszokott foglalkozáson a logopédusunknál. Ő az, akivel a szenzoros tornát csináljuk Danival, és most már Zsófival is. Namármost van egy olyan vizsgálat, hogy megpörgeti a gyerkőcöt, majd figyeli, hogy a pörgés után mennyire mozog a szeme. Danit akár százszor is meg lehet pörgetni, akkor sem mozog, vagy alig, és nem is szédül. Ez azt jelenti, hogy nem lehet kiváltani nála ezt az agyi reakciót, és ez nem jó. Autistáknál ez gyakran előfordul. Na de most Zsófit is megpörgettük, és neki már tíz pörgés után csak úgy "kattogott" a szeme!!!!!!!!!!!! Olyan nagyonnagyonnagyon örülök!!!! :-DD

Este elmentünk levágatni Dani haját. Egy új fodrásznéninél voltunk, ahol eddig még nem jártunk. Édes pofa volt Dani, ahogy elbeszélgetett G nénivel, így totál ismeretlenül. Hihetetlenül közvetlen tud lenni, már túlságosan is. Szöges ellentéte volt a vasárnapi bezárkózása a dédiéknél. Pedig mindkettő idegen, ismeretlen hely volt, mindkettőnél ott voltam én is.... nem értem.

(A képen ez még nem az új séró!)

Daninak rettenetesen nyűgös napja volt. Folytatódott a hétvégi hangulat, majd rátett egy nagy lapáttal, hogy bábszínházban voltak ma a sulival. Úgy volt, hogy csak kedden mennek, de valami technikai baki miatt mégis hétfő lett belőle. Hogy odaérjenek kapkodniuk kellett, Dani pedig nem bírja az ilyen hirtelen programváltozásokat. A bábszínházban pedig sötét volt, amitől meg retteg. :-( Így aztán nem is csoda, hogy hívtak délután a suliból, hogy menjek érte hamarabb, mert nem akar menni úszni.

János előállt egy kompromisszumos javaslattal. Az apasági vizsgálatot peren kívül akarja megcsináltatni - ez nem újdonság, csakhogy most felajánlotta, hogy kifizeti Dani 1 havi tandíját és aláírja a szocpolos papírokat, ha belemegyek. Váááóóó. Gáláns ajánlat. Na nézzük csak:
1. Eddig 4 havi tandíj felével felével tartozik, plusz az egyéb fejlesztések költségei, arról a nevetséges gyerektartásról amit fizet nem is beszélve. Tehát az 1 havi tandíj röhejes összeg ezekhez képest.
2. A szocpolos papírokat kizárólag bosszúból nem írta alá, hogy megnehezítse az életünket.
3. Mindketten tudjuk, hogy ő az apja Zsófinak, szóval ez csak színjáték, valószínűleg a barátnőjének. Ahhoz meg elég drága műsor.
4. A bíróság (remélem) hamarosan döntést hoz a gyerektartás összegéről, ami valószínűleg több lesz, mint amit most ad, úgyhogy nemsokára úgyis fizetnie kell.

De nem érdekel most már, belemegyek a vizsgálatba, nincs kedvem harcolni vele.

Meglátogattuk ma a Dédimamát és Dédipapát Szarvason. Ők az én nagyszüleim akiknél ifjúkorom nyarait töltöttem. :-) Akkor még rengeteg malacot, birkát, tyúkot stb tartottak egy olyan tanyán, ahol sem villany sem vezetékes víz nem volt. Gyönyörű felejthetetlen nyarak voltak ezek számomra kisiskolás koromban. Azóta már sajnos nagyon megöregedtek, mami 82 éves, nagyapa 84, beköltöztek egy picike faluba és mindössze 3 db tyúkot tartanak a kiskertben.

Kb egy éve jártunk utoljára náluk, szóval Dani akár emlékezhetett is volna rájuk, de sajnos nem így történt. Sőőőt, meglepett Dani, ugyanis bepánikolt náluk. Ahogy beléptünk, bezárt, nem nézett senkire, majd beült egy sarokba a hátát mutatva nekünk és nem lehetett vele egyáltalán komunikálni. Ilyet még nem tapasztaltam soha, egyetlen idegen helyen sem. :-( Aztán elkezdett hisztizni először finoman, majd egyre durvábban, úgyhogy kivittem az udvarra játszani a kutyussal. Szerencsére nagyon mókás kis kutyájuk van a mamáéknak, hamar feloldotta Danit. Mikor láttam, hogy jobban van, bementünk, és már bent is normálisan viselkedett. Eleinte még kicsit visszahúzúdóan, de a végére sikerült teljesen feloldódnia.

Zsófi elvarázsolta a Dédiéket, hozta a szokásos formáját és csak mosolygott mindenkire. :-) Boldogan elücsörgött mindkettejük ölében, nyoma sem volt az idegenekkel szembeni tartózkodásnak.

Dani következő pánikrohama hazafelé úton volt. Sötétben, szakadó hóesésben jöttünk, tényleg kicsit félelmetes lehetett. Egy helyen aztán baleset miatt teljes útlezárás volt, meg kellett állnunk. Anyuval azon tanakodtunk, merre kerülhetünk, amikor elkezdett pánikolni, hogy itt fogunk maradni, nem találunk haza, mert nem tudjuk merre kell menni. Hiába próbáltuk megnyugtatni, hogy tudjuk az utat hazafelé, borzasztóan félt. :-(

Dani egész hétvégén sokkal nyűgösebb volt az átlagosnál. Már pénteken az iskolában mondta a tanító nénije, hogy rossz napja volt, és ez egész hétvégn folytatódott. :-(

Hihi, Bingo kétséégbeesett a hótól! :-) Vittem ki kora reggel, mikoris nagy lendülettel megindult, ahogy szokott, majd hatalmas fék... :-))) Veszettül szaglázta a fehér micsodát, és nem akart rálépni. Aztán csak rászánta magát, de igen mókásan emelgette a tappancsait. Keresett a kertben egy kb 30x30 foltot, ahol nem volt hó, oda leült és nézett rám azzal az arckifejezéssel, hogy "én innen nem mozdulok, akárhogyis kell pisilni!" Végül győzött a szükség. :-D Persze délutánra megbarátkozott vele, rohangált is benne, csak állandóan elcsúszott az amúgyis vicces mozgáskordinációjával. :-)

Dani is igen lelkes volt hó ügyileg. Sajnos itt nálunk latyakos volt nagyon, hiába maradt meg, alkalmatlan volt mindenre. A sísuliban azonban igazi klassz hó volt, tudtak az erdőben is síelni, nem csak a pályán, és volt hógolyó csata is. Ez úgy nézett ki, hogy az összes gyerek a síoktatót dobálta. :-D

János jött ma Daniért. Arra alig bírtam rábeszélni Danit, hogy kimenjen a kapuig beszélni vele. Hozott neki egy tábla csokit, elfogadta tőle ugyan, de idebent lerakta az asztalra és rá sem nézett többet.

Délelőtt Zsófikával annál a fejlesztőpedagógusnál voltunk, akihez Danival is járunk szenzoros tornára. H néni megvizsgálta a kiscsajt és nagyjából ő is azt látta, amit mi illetve a fejlődésneurológus. Elvégzett egy kis tesztet, amiből leszűrhető, hogy a korához képest milyen a mozgása/figyelme stb. Nagyon sok érdekes dolgot elmondott, közben magyarázta mit miért csinál, arra hogyan kellene reagálnia Zsófinak, ehhez képest mit csinál vagy nem csinál Zsófi és az mit jelent stb. Amit tudtam, pl. hogy a kezével nem támaszt ki, nem nyúlkál a játékok után és már a forgásban is előrébb kellene tartanunk. Újdonság volt, hogy a bal oldala dominánsabb mint a jobb. Mikor figyeltük a mozgását, tényleg többet használta a bal kezét és lábát. Megkérdezte H néni hogy levetkőztetheti-e, ugyanis arra számít, hogy asszimetrikusak lesznek a hurkái, szerinte bal oldalon több lesz, ez is alátámasztja a bal oldali dominanciát. És tééényleg!!!! Az nekem is feltűnt már az esti hurkatörölgetések közben :-) hogy nem egyformák, de nem tulajdonítottam neki jelentőséget. Jéééééé....

H néni fog nekünk összeállítani itthonra tornagyakorlatokat, és hetente egyszer járunk majd hozzá, hogy lássa hogyan haladunk. Én nagyon hiszek ebben a szenzoros tornában, mióta láttam, hogy Dani milyen ugrásszerűen fejlődött tőle. Nagyon fontos a mozgás, ez az alapja az idegrendszeri fejlődésnek.

Délután az iskolában voltam fogadóórán. Olyan boldog vagyok, mert annyira pozitív volt! Egyrészt rengeteg jó dolgot elmondtak Daniról, hogy mennyire ügyes a tanulásban. Másrészt a viselkedésbeli problémáihoz úgy állnak a tanárok, ahogy szerintem kell. A betegségének megfelelő módszerekkel keresik a megoldást, hogyan tudják őt kezelni. Bevonják az iskolai fejlesztőpedagógust, Dani "itthoni" gyógypedagógusát, engem, hogy találjuk meg együtt azt a módszert, ami működik nála. Most erre sokan azt mondanák, hogy ezért fizetünk, meg ez a dolguk... de én akkor is hálás vagyok, mert látom rajtuk, hogy szívből teszik, nem csupán kötelességből.

Megérkezett János első emailje Daninak, megpróbáltam felolvasni neki. Tiltakozott, nem akarta hallani és felment a szobájába inkább. Utánamentem, elmondtam neki nagyjából, hogy mit írt Apa, hallotta de nem reagált rá, rögtön elkezdett valami másról beszélni.

János elment ma az iskolába, hogy beszéljen az igazgatónővel. Nagyon ideges voltam emiatt. Bár alapvetően bízok O néniben, mégis féltem, hogy esetleg még rosszabb irányba fogja elvinni a dolgokat ez a beszélgetés. Illetve azt is tudom, hogy János elő tudja kapni a leglehengerlőbb stílusát, ha kell, és el tudja adni, hogy ő mennyi mindent megtesz, de én megakadályozom...stb. Vagy esetleg János úgy gondolja, hogy az igazgatónő az én kérésemre próbálja lebeszélni őt arról, hogy odamenjen Daniért, és akár ezt a bíróságon/gyámhatóságon felhasználja.

Szerencsére O néni átlátott rajta, kedvenc mondatom tőle: "idejött a makulátlan ingében és a rózsaszín pulóverében" :-DDDD tipikus tényleg... :-D. Szóval állítólag belátta, hogy ez nagyon nem jó ötlet, nem fog holnap Daniért az iskolába menni. És máskor sem, legalábbis egyelőre. Azt azért elmondta természetesen, hogy mindennek én vagyok az oka, mint ahogy várható is volt. Dani negyedéves értékelését pedig könnyes szemmel olvasta. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ ettől azért kinyílik a bicska a zsebemben. A bíróságon nagy mellénnyel harcol azért, hogy Dani inkább az ingyenes önkormányzati kisegítő osztályba járjon, nem fizeti nemhogy a sulinak, de még a külön terápiáknak sem a felét... aztán pedig meghatódik, és büszke a kisfiára hogy az milyen ügyesokos. Broáááá.... :-((((

O néni azt javasolta neki, hogy írjon rendszeresen mailt Daninak, amit itthon majd elolvasunk. Szkeptikus vagyok, fog-e vajon működni. Fog-e János tényleg minden héten írni, illetve Dani hajlandó lesz-e elolvasni. Meglátjuk.

Elmondtam reggel az iskolában mire készül János pénteken. Nem tapsolt az osztályfőnök örömében. Később fel is hívott, megbeszélte az igazgatónővel és szeretnének beszélni Jánossal, ha beleegyezem. Szeretnék lebeszélni őt a tervéről, mert ez sem Daninak, sem az iskolának nem tesz jót. Megesett már állítólag hasonló szituációban, hogy apuka kergette a gyereket az iskolaudvaron. :-(

Daninak új "hobbija" van, amerre megyünk olvassa a feliratokat. Gondolom ezen minden éppen olvasnitanuló kiskölyök átesik. Örülök neki, hogy ennyire érdeklődik, ezzel egy új világ nyílik meg előtte. Sajnos nem zökkenőmentes ez az olvasgatás, ugyanis a magyar felirat ritka mint a fehér holló. Hiába tudja elolvasni szegénykém, állandó magyarázatra szorul, hogy mi az a "new", "sale", "cora"... stb. Remélem nem veszik el a kedvét az olvasástól ezek a kudarcok.

Huuhhh majd szétrobbanok, nagyon dühös vagyok. Levelet írt János. Annak ellenére, hogy nem jött el a hétvégén, még engem osztott ki, hogy ellene nevelem Danit és megint jött a különbenisapáraszükségevan szöveg. Persze hogy, csak nem mindegy hogyan. Na jó ebbe most nem megyek bele megint.

Mégsem ez dühített fel ennyire, hanem az, hogy kitalálta, hogy pénteken ő akar menni Daniért az iskolába. Ez kész…. Nem is értem ezt hogyan gondolta. Nyilván az a célja, hogy engem kiiktasson, ne legyek ott amikor találkozik Danival, és persze ne legyen lehetősége nemet mondani. Kvázi sarokba szorítja a gyereket. Bele sem akarok gondolni, mit érezne Dani, ha azt kéne mérlegelnie, hogy elmenjen Jánossal vagy ott marad az iskolában… miközben mindennap megígérteti velem, hogy vigyázni fogok rá és nem veszítem el.

Nem akarom ennek kitenni Danit, viszont egyelőre tanácstalan vagyok. Sajnos jogilag megteheti, megakadályozni nem tudom, észérvekre pedig már rég nem hallgat János. Esetleg odamehetek én is, akkor viszont rohanni fog a gyámhatóságra, hogy megakadályoztam a láthatásban.